A világkupa éllovasai közül ezúttal az osztrák Thomas Morgenstern és a finn Janne Ahonen hiányzott. Az első sorozatban az összetett világkupa éllovasa, a svájci Ammann ugrott a legmesszebb: a szélkompenzációs rendszerrel megrendezett versenyen 133 méterig jutott, s több mint négy ponttal (és két és fél méterrel) volt jobb, mint a lengyel Adam Malysz, míg az osztrák Schlierenzauer 129 méterig jutott.
Az ugyancsak osztrák Loitzl volt még hozzájuk képest belátható távolságban, a többiek mind-mind több mint húsz ponttal voltak lemaradva Ammann mögött. Köztük volt a vasárnap nagyot bukó, idei Négysáncverseny-győztes osztrák Kofler is, aki az első sorozatban 118.5 méterrel csak a 11. volt, ám a másodikban 130 métert ugrott, így aztán át is vette a vezetést, s előrelépett a hatodik helyre.
Tőle az északi összetettről a síugrásra áttérő honfitársa, David Zauner vette át a vezetést 131.5 méteres ugrással. Őt Loitzl, majd Schlierenzauer váltotta az élen. Utóbbi azonban csak fél méterrel ugrott nagyobbat, mint az első sorozatban, így a győzelemről lemondhatott.
Pláne úgy, hogy Malysz 134 méterig jutott, s ezzel még az első helyre is nagy esélye volt. Ammann azonban ugyanekkorát ugrott, vagyis mindkét sorozatban a svájci volt a legjobb (még ha a másodikban csak holtversenyben is), és teljesen megérdemelten nyerte meg a versenyt.
Sikerének köszönhetően tovább növelte előnyét az összetett világkupában, s bár még öt verseny hátravan, karnyújtásnyi közelségbe került a végső győzelemhez, hiszen előnye már több mint 150 pont Schlierenzauer előtt. A harmadik helyen – annak ellenére, hogy ezúttal nem indult – továbbra is az osztrák Thomas Morgenstern áll.
| KLINGENTHAL (NÉMETORSZÁG) | |
| 1. Simon Ammann (svájci) | 263.9 (133.0; 134.0) |
| 2. Adam Malysz (lengyel) | 257.2 (130.5; 134.0) |
| 3. Gregor Schlierenzauer (osztrák) | 245.4 (129.0; 129.5) |
| AZ ÖSSZETETT VILÁGKUPA ÁLLÁSA: | |
| 1. Simon Ammann (svájci) | 1249 |
| 2. Gregor Schlierenzauer (osztrák) | 1092 |
| 3. Thomas Morgenstern (osztrák) | 699 |
