„A kapusnak a labda és a kesztyű, a mezőnyjátékos számára a labda és a stoplis a lényeg – nyilatkozta a Nemzeti Sportnak Korcsmár Zsolt. – Mi a Brann-nál szerencsés helyzetben vagyunk, szabadon választhatunk magunknak cipőt, nem kell leragasztanunk a logót. Tizenegy csapattársam tagja az érdekvédelmi szövetségnek, szóval a mi keretünk jelentősen megcsappant a pénteki edzésre, sőt az igazat megvallva nem is volt gyakorlás, fakultatívan, egyénileg dolgozott, aki akart. Az egyik srác, aki annak idején belépett a szervezetbe, kijött a pályára a szereléséért. Az újságírók azonnal megrohanták, hihetetlen felzúdulás támadt, sztrájktörőnek hitték... Csak az öltözőben eszméltem rá, valójában mi zajlik körülöttem, pedig gyakorlatilag értem is harcolnak."
A szakszervezet követelései nem érnek véget olyan „apróságokkal", mint a cipőhöz való jog: a játékosok céljai között szerepel, hogy a bajnoki mérkőzések labdáit ugyanaz a cég szállítsa, valamint a klubok és a futballisták közti viták rendezéséhez a munkaadókéval megegyező súlyú jogosítványokat, igazságos elbírálást akarnak.
„Ha a klub elégedetlen a játékossal, következmények nélkül elküldheti, legalábbis megvannak hozzá az eszközei, hogy ellehetetlenítse – mondta Korcsmár Zsolt. – Ellenben ha a játékosnak van problémája a klubbal, nincs a kezében semmi, kiszolgáltatott. Nem tudom, itt játékosuralomhoz vezetne-e a megegyezés. Nem hiszem. Mindig van középút és kompromisszum."
