A Vedomosztyi című lap rámutatott: a tisztségviselők csütörtökön egyhangúlag állították, hogy a vb hatalmas hasznot hoz az országnak. Vlagyimir Putyin kormányfő például arról beszélt, milyen infrastrukturális fejlesztéseket tesz ez lehetővé, Alekszej Kudrin pénzügyminiszter pedig azt mondta, a költségek nem haladják majd meg azt az összeget, amennyibe a szocsi téli olimpia kerül, amelyre Oroszország 30 milliárd dollárt fordít.
A lap elemzőjének számítása azonban azt mutatja, hogy a vb költségei majdnem ennek dupláját, több mint 50 milliárd dollárt tesznek majd ki.
A Vedomosztyi feltette a kérdést: nem túl magas ár-e ez azért, hogy néhányan jelen lehetnek egy pár meccsen, az orosz válogatott összes többi szurkolójának pedig annyi jut, hogy a csapat garantáltan bejut a döntőbe. Az elemző szerint messze túl magas az ár. Tizenhárom új stadiont kell építeni, három pedig rekonstrukcióra szorul. Emellett meg kell építeni a Moszkva és Szentpétervár közötti autópályát, továbbá az ország központi részén fel kell újítani az utakat és a vasútvonalakat, új repülőtéri terminálokra és szállodákra is szükség van mind a 13 városban, ahol majd a vb mérkőzései zajlanak.
A másik érv a vb mellett, hogy majd népszerűsíti a futballt, illetve fellendíti a gyermek- és ifjúsági sportot.
„Ám az internet korában a személyes jelenlét egyre csekélyebb szerepet játszik, és vajon mitől fejlődik az ifjúsági sport, ha minden fillért beleölünk a stadionokba? Az ilyen rendezvények vendégül látása igencsak emlékeztet a régi római patríciusok politikájára, akiknek a plebsszel való kommunikációja abból állt, hogy kenyeret és cirkuszt biztosított a tömegeknek. A dolog rosszul végződött" – írta a szerző.
A Kommerszant című lap szerint a vb megrendezése garantálja, hogy Oroszország az egész világ figyelmének középpontjában lesz legalább egy hónapig, hiszen a legutóbbi döntőt a Föld lakosságának legalább egytizede nézte. Az ár azonban hatalmas, és a pályázatban feltüntetett, 640 millió dolláros költségvetés csak egy csepp a kiadások tengerében.
A cikk emlékeztetett arra, hogy csak egyetlen stadion felel meg a FIFA előírásainak, a moszkvai Luzsnyiki, de az is rekonstrukcióra szorul, így csak a stadionok felújítására és újak építésére 3.82 milliárd dollárt kell költeni, és akkor még szó sem volt a 13 városi, és a köztük összeköttetést biztosító infrastruktúra építéséről, felújításáról.
A Kommerszant rámutatott: bármilyen összeget neveznek is meg a tisztségviselők, azt aligha lehet véglegesnek tekinteni, mert a szocsi olimpia költségei a kezdeti tervekhez képest máris a többszörösére növekedtek.
A vb-k rendezésének gyakorlata nem szolgál egyértelmű válasszal arra, hogy valóban olyan kifizetődő-e gazdasági szempontból a rendező országnak a rendezvény, mint arculati szempontból. A dél-afrikai hivatalos verzió szerint az ottani vb-re 3.5 milliárd eurót költöttek, és a bevételek 3.9 milliárdot tettek ki, vagyis nyereséges volt.
Független szakértők szerint azonban a költségek 5-9 milliárd eurót tettek ki, és haszon csakis hosszú távon várható abból, hogy az ország vonzóbb lett a turisták és a gazdaság számára – írta a Kommerszant.
A rendező 13 város: Kalinyingrád, Kazany, Krasznodar, Moszkva (4 stadion), Nyizsnij Novgorod, Rosztov, Szentpétervár, Szamara, Szaranszk, Szocsi, Volgográd, Jaroszlavl, Jekatyerinburg Előnyök: - a világ legnagyobb országa - a vb országszerte felgyorsítaná a stadionrekonstrukciót - Vlagyimir Putyin miniszterelnök támogatása - majdani tapasztalatok a 2014-es szocsi téli olimpiáról - Oroszország megnyílik a világ előtt Hátrányok: - nagy távolságok a helyszínek között, nehézkes közlekedés - nem kielégítő a repülőterek és a nemzetközi szállítmányozás helyzete Stadionok: - költség: 2.89 milliárd euró - teljes kihasználtság esetén 3.141 millió jegy - a 16 stadionból 13 lesz új építésű, három pedig felújított - Moszkvában 80-ról 90 ezresre bővítik a Luzsnyiki Stadiont, Szentpéterváron pedig 62 ezres aréna várja majd a szurkolókat |