A breaktánctól a gyorskorcsolyán át a felszippantott alapvonalig

A kezdetek kezdetén, mint számos más területen, a gólörömök terén sem voltak jellemzőek a „kirívó” esetek: egy-egy pacsiban, esetleg csapatos ölelkezésben merült ki az ünneplés, de sokáig csak egy kézfogás követte a találatokat. Ahogy haladt előre az idő, és a labdarúgás is egyre inkább a szórakoztatóipar része lett, úgy váltak a gólörömök is mind látványosabbakká. Manapság már nem lepődünk meg az akrobatikus mutatványokon, vagy éppen a különböző kis táncos magánszámokon, amelyek meghonosításában nagy szerepük volt a dél-amerikai és afrikai játékosoknak.

Persze sokszor a túlzott boldogság kifejezésének is ára van, hiszen egyre gyakoribbak az ezért kiosztott sárga lapok. A FIFA szabályzata szerint például a játékos nem szabadulhat meg a mezétől, sőt azt a fejére sem húzhatja. Azonban egy gól felett érzett eufórikus állapotban erről sokszor (szándékosan) megfeledkeznek a futballisták. Összeállításunkban megpróbáltuk néhány szempont szerint csokorba szedni a különböző stílusú gólörömök úttörőit és legismertebb művelőit. (Az itt nem szereplő gólörömök is megtekinthetőek a megfelelő linkre kattintva.)


KLASSZIKUSOK

Kezdésnek nézzünk néhány elég különböző, de méltán híres gólörömöt. Ha az előbb említett fejre húzott mezeset vesszük, akkor talán egyből Fabrizio Ravanelli neve ugorhat be, aki többek között így ünnepelte 1996-ban a Middlesbrough színeiben a nyitó fordulóban a Liverpool ellen szerzett mesterhármasát (ez volt az első tétmeccse a Boróban).

Ha igazán „vad” gólörömöt szeretnénk mondani, akkor nem tévedhetünk nagyot, ha megemlítjük az argentin Diego Maradonának a ’94-es vb-n a görögök elleni találata utáni tettét. A partvonal mellett álló riporternek álmában talán még manapság is feltűnik Maradona elváltozott arccal felé rohanó alakja.

De létezik persze ennél sokkal nyugodtabb reakció is. Időben sem kell sokkal messzebbre mennünk: a következő, ’98-as vb-ről sokakban megmaradhatott Brian Laudrupnak a brazilok elleni negyeddöntő során szerzett egyenlítő találatát követő elfekvős gólöröme. Mintha csak azt kérdezné a világtól: „Na mi van, srácok? Jól bevarrtam, mi?”

BRIAN LAUDRUP EMLÉKEZETES GÓLÖRÖME

A SOKAT LÁTOTT SZÖGLETZÁSZLÓ

Bizonyára több futballistának is feltűnt már az idők során, hogy a pálya sarkait jelző szögletzászlók csak ott árválkodnak egymagukban a mérkőzések alatt; ezt enyhítendő pedig több labdarúgó is bevonta őket a gólja utáni produkciójába – ki-ki vérmérséklete szerint.

Talán az egyik legemlékezetesebb eset, amikor a kameruni válogatott Roger Milla a ’90-es világbajnokságon, a Kolumbia elleni nyolcaddöntő hosszabbításában elért két gólja után a zászló előtt rázta a csípőjét. (Ebben az élményben a veterán csatár két találatának köszönhetően mindkét oldali egyik „lobogó” részesülhetett.) Minden bizonnyal ekkor láthattuk először, hogy milyen is egy igazi afrikai gólöröm.

MILLA „PÁROS TÁNCA”

Ennél is meglepőbb volt a nigériai George Finidi mutatványa, aki a ’94-es vb-n a görögök elleni csoportmeccsen szerzett vezető gólja után négykézlábra ereszkedve közelítette meg a zászlót, és addig csak kutyáktól látott mozdulattal, lábát felemelve pisilést imitált.

FINIDI ÉS A KUTYAPÓZ

Vannak olyan játékosok is, akik a testi kontaktust sem kerülik a zászlóval. Ennek enyhébb formája volt, amikor Lee Sharpe egy Manchester United színeiben lőtt gólja után Elvis Presleynek képzelte magát, és a szögletzászló játszotta a mikrofon szerepét. (Megtekinthető a cikk végi hosszabb összeállításban.) Ez persze még mindig hálásabb élmény, mint megélni, amikor valaki karaterúgással leterít minket. Ez történt ugyanis a zászlóval, amikor Antonio Cassano Rómában egy jól irányzott mozdulattal darabokra törte a rudat.


ORSZÁG-VILÁG: APA LETTEM!

Gyakran használják fel a labdarúgók a góljuk után rájuk irányuló figyelmet arra, hogy valamilyen üzenetet közöljenek a nagyvilággal Ezek több esetben a családhoz, valláshoz kapcsolódnak.

A ’94-es vb negyeddöntőjében a brazil Bebeto, miután megszerezte csapata második gólját Hollandia ellen, az azóta már többek által átvett csecsemőringatós karmozdulattal ünnepelte találatát, ugyanis pár nappal előtte született meg a kislánya.

BEBETO KLASSZIKUSSÁ VÁLT GÓLÖRÖME (0:45-nél)

A brazil csatár gólörömét tehát többen is „megörökölték” azóta, de vannak egyéni ötletek is: elég, ha csak a Lyon játékosára, Fredre gondolunk, aki egy igazi cumit kapott a szájába egy PSV-nek lőtt gólja után, szintén így üzenve a kislányának. De érdekes lehet Raúl ünneplése is, aki a gyűrűjét csókolja meg – a találgatások szerint egyrészt a feleségének mondva köszönetet.

Az előbb leírtakban egy új élet születését ünnepelték a játékosok, de több esetben sajnos egy számukra kedves személy elvesztése előtt tisztelegnek. Utóbbiak közül most kettőt emelnénk ki.

Az ecuadori Kaviedes a 2006-os vb-n egy pókembermaszkot előhúzva ünnepelte a gólját Costa Rica ellen. A dél-amerikai támadó az autóbalesetben meghalt ecuadori csapattársra, a góljai után különféle maszkokkal a fején rohangáló Otilino Tenorióra emlékeztette a világot.

Különösen szívszorító volt a chelsea-s Frank Lampard esete, aki a Bajnokok Ligája előző kiírásában egy héttel a Liverpool elleni BL-elődöntő előtt vesztette el a hozzá mindig is közel álló édesanyját, mégis pályára lépett, a mérkőzés hajrájában pedig a sorsdöntő büntetőt is elvállalta és belőtte. Utána azonban előtörtek belőle az érzelmek, s a góljai után mindmáig gyakran az ég felé mutat…

LAMPARD SZÍVSZORÍTÓ GÓLÖRÖME

VALLÁS, POLITIKA

Az üzenetek több esetben vallási vagy politikai töltetűek. Szaúd-Arábia válogatottja például leborulva ünnepelte csapata vb-góljait, de gyakran találkozhatunk, főleg a vallásos dél-amerikai játékosok meze alatt, „Jesus Loves You” felirattal is.


Emlékezetes Francesco Tottinak, az AS Roma ikonjának „Liberate Giuliana” feliratú pólója is, amellyel 2005-ben, hasonlóan sok millió olaszhoz, Giuliana Sgrena, Irakban elrabolt olasz újságírónő kiszabadítása mellett kampányolt. Akciójának állítólag szerepe volt az újságírónő ügyének megoldódásában is, ugyanis elrablóinak éppen Totti volt az egyik kedvenc focistájuk.

Elhíresült gólöröm a politikai töltetűek közül a laziós Di Canio fasiszta karlendítése, mellyel a közönséget köszöntötte. Természetesen büntetés és eltiltás volt a következmény.

Érdekes üzenetet akarhatott Robbie Fowler is közvetíteni: a korábbi liverpooli támadó egy 1999-es, Everton elleni gólját követően kokainszívást imitálva ünnepelve találatát. Csak találgathatunk: talán arra gondolt, hogy mindkét cselekedet hasonló eufóriát okoz? A „jutalma” persze neki is pénzbüntetés lett.

FOWLER ÉS A FELSZIPPANTOTT ALAPVONAL

TORNÁBÓL JELES

Mindenképpen külön kategóriát érdemelnek a labdarúgás akrobatái, akik más sportágban talán még a talajgyakorlatukkal is felérhetnének a csúcsra. Nem meglepő módon itt is a színes bőrű játékosok viszik a prímet, bár akadnak azért már követőik is szép számmal. Szemünk előtt látjuk, amint a csapatok edzői, menedzserei eltakarják a szemüket, amikor drága fizetésért tartott játékosaik belekezdenek egy-egy hajmeresztő mozdulatsorba...

Talán a Real Madrid és a mexikói válogatott játékosa, Hugo Sánchez volt az első, aki nyilvánosság előtt mutatta be atletikus képességeit, utána pedig olyan klasszikusai lettek a „műfajnak”, mint a korábban a Newcastle Unitedet erősítő kongói születésű Lomana LuaLua, vagy a most is ott játszó nigériai Obafemi Martins. Sir Alex Ferguson szíve is minden bizonnyal összerándult, amikor portugál játékosa, Nani gólörömeit látta.

De ki ne emlékezne Robbie Keane cigánykerék-bukfenc kombinációjára vagy éppen a svéd Thomas Brolin 360 fokos megpördülésére a góljai után? Örömünkre magyar követőről is beszámolhatunk: a magyar válogatott Gera Zoltán ugyanis egyáltalán nem lóg ki a sorból immáron szokásosnak mondható akrobatikus ünneplésével.

A LABDARÚGÁS AKROBATÁI

GERA ZOLTÁN: OLLÓZÓS GÓL ÉS A SZOKÁSOS SZALTÓ

KIEGÉSZÍTÓ SPORTOK: REPÜLÉS, BOKSZ, KUNG-FU, MODERN TÁNCOK

Nemcsak atletikus mutatványoknak lehetünk szemtanúi egy-egy találat után, egyéb mozgáskultúrák elemei is megjelennek. Például a Bayern München kispadjáról nemrég menesztett Jürgen Klinsmann rendszeresen képzelte magáról, hogy már repülni is tud. Persze elképzelhető, hogy olyan gólok után, mint amilyen az összeállítás végén levő videóban is szerepel, tényleg úgy érezte, hogy szárnyalni tudna a boldogságtól.

Különös örömöt választott magának az evertonos ausztrál Tim Cahill, aki rendszeresen áll le kesztyűzni a szögletzászlónál egy-egy találata után. (Érdekes egybeesés, hogy ezt egyszer 2007 karácsonyának másnapján tette egy Bolton elleni gólja után, tudniillik az angolok ezt a napot „Boxing Day”-nek nevezik.)

Az angol negyedosztályban (League Two) szereplő Bournemouth játékosai szintén nem mindennapi jelenetsorral ünneplik góljaikat. Ahogy a videón is látható, a gólszerző a fénykorabeli Bud Spencert idézi, a társai pedig sorra érkeznek a maguk taslijáért. Ha a soros ellenfeleiket is ilyen kiütésben részesítik, akkor néhány éven belül a Premier League sem lesz elérhetetlen számukra…

BUD SPENCER MÉLTÓ ÖRÖKÖSE

Az afrikai labdarúgók gyakran törzsi tánchoz hasonlító jelenetei mellett lassan a modern táncok is beférkőznek a pályákra. Ebben a műfajban is van két, már klasszikusnak számító tétel: az egyik a nyurga angol Peter Crouch robot-tánca , a másik pedig a norvég Daniel Braaten breakes bemutatója. A videón éppen az utóbbi ad egy kis ízelítőt tudományából a Toulouse színeiben, egy Paris Saint-Germain elleni 4–1-es győzelem alkalmával.

BRAATEN BREAK-SHOWJA

TOVÁBB IS VAN, MONDJAM MÉG?

Összeállításunk végére hagytunk két válogatást. Az elsőben, mintegy az eddigiek összefoglalásaképpen, húsz emlékezetes gólöröm látható, megfelelő zenei aláfestéssel. Részben olyanok szerepelnek ismét benne, amelyeket már érintettünk, de akad néhány eddig méltánytalanul kihagyott is.

A teljesség kedvéért a videón látható gólörömök: 20. Roger Milla (Kamerun), 19. Allan Nielsen (Tottenham), 18. Lee Sharpe (Manchester United), 17. An Dzsung Hvan (Dél-Korea), 16. Brian Laudrup (Dánia), 15. Papa Bouba Diop (Szenegál), 14. Brandi Chastain (Egyesült Államok), 13. Marcelo (Sheffield United), 12. Jürgen Klinsmann (Tottenham), 11. Julius Aghahowa (Nigéria), 10. Aylesbury United, 9. Paul Gascoigne (Anglia), 8. Ruud van Nistelrooy (Hollandia), 7. Bebeto (Brazília), 6. Robbie Fowler (Liverpool), 5. Ian Wright (Celtic) 4. Ally McCoist (Kilmarnock), 3. Peter Crouch (Anglia), 2. Craig Bellamy (Liverpool), 1. Temuri Kecbaja (Newcastle)

Mindenképpen szót érdemel a dél-koreai An Dzsung Hvannak a félig a hazájában rendezett 2002-es vb-n az Egyesült Államoknak lőtt egyenlítő gólja, amely után gyorskorcsolyás mozdulatokat téve ünnepelt. Így akart megemlékezni honfitársáról, Kim Dong Szungról, akitől nem sokkal korábban a Salt Lake Cityben rendezett téli olimpián elvették az 1500 méteren szerzett aranyérmét egy amerikai versenyző akadályozása miatt. Ruud van Nistelrooy csak visszaadta a kölcsönt az ellenfél addig őt cukkoló játékosának, amikor a képébe ordított a találata után. (Más kérdés, hogy ez mennyire volt sportszerű.) Így üde színfolt Ally McCoist brit úriemberhez méltó kézfogása gólja után a csapattársaival.

20 EMLÉKEZETES GÓLÖRÖM

És végül a másodikban igazán infantilis gólörömöket láthatunk. Van itt minden: szabadesés nekifutásból, ugrás a semmibe, öngyilkosjelöltek, baráti puszi, bikafuttatás, pózolás a közönségnek. Lássuk, milyen az, amikor az adrenalin tényleg elszabadul!

AKINEK MÉG NEM VOLT ELÉG