A lakat nem büntetés!
A Magyar Labdarúgó-szövet ség (MLSZ) fegyelmi bizottsága viccet csinál a pályabezárásból.
„Demokratikus rend” szerint működő országunkban gyakorlatilag már csúnyán sem lehet nézni a lelátón, mert azonnal kitiltják a stadionból a nézőket – nem egyet, hanem valamenynyit.
A baj az, hogy az illetékesek ezzel az égvilágon semmit sem érnek el.
A hétvégén nem láthatják majd a helyszínen a nézők az Újpest–Kecskemét és a Videoton–Diósgyőr bajnokit, és a következő fordulóban már biztosan üres lelátók előtt rendezik meg a DVTK–Újpestet. Hátravan még ezenkívül a lilafehéreknek két hazai zárt kapus találkozó, és ki tudja, hol van még a vége. Ezzel a döntéssorozattal a fegyelmi bizottság tagja egyvalamit mindenképpen elérnek: tönkreteszik a klubokat. Az ezer sebből vérző DVTK-nak úgy kellett volna az Újpest elleni jegybevétel, mint egy pohár víz a sivatagi vándornak, a Kecskemétet 6–3-mal padlóra küldő Videoton meccsére is több ezer focirajongó látogatott volna ki a Sóstói Stadionba, ami az elmúlt időszak nyolcszáz körüli átlagához képest jókora előrelépést jelentene.
A jegyeladáson kívül még egy bevételi forrástól szabadítják meg a büntetett klubokat: a szponzoroktól, hiszen ki akarja elhelyezni a reklámtábláját olyan stadionban, ahol nincs néző.
Vagyis, ha létezik óriási bukás, az a zárt kapus mérkőzés.
Egy átlagos bajnoki rendezési költsége nagyjából egymillió forint, és ebben benne van a közüzemi számláktól kezdve a biztonsági őrök fizetésééig minden. Hiba lenne viszont azt gondolni, hogy egy zárt kapus bajnoki lebonyolítása sokkal olcsóbb. Bizonyos értelemben még drágább is.
Egy nézők nélküli találkozó rendezése nagyjából hatszázezer forintba kerül, mert ugyanúgy fizetni kell a vizet, a villanyt, és még biztonsági embereket is alkalmazni kell. Így négyszázezer forint marad a kasszában, viszont a jegybevételről értelemszerűen teljes mértékben le kell mondania a rendező klubnak.
De ez még a kisebbik baj. A klubok csak negyven-negyven főt engedhetnek be stadionjukba, ám ebben a kontingensben benne vannak a játékosok és az edzők is. A kezdőcsapat a cserékkel öszszesen 18 fő, ám nyilván nem ennyivel számolnak a szakemberek, hiszen az utolsó pillanatban is jelezhet valaki problémát, így vegyük ezt húsznak. Rajtuk kívül van ugyebár a vezetőedző, összesen három segítő, egy orvos, két gyúró és egy technikai vezető, így már a huszonnyolcas létszámnál tartunk. Beléphet még a tulajdonos, az ügyvezető, a sportigazgató – és máris eljutottunk oda, hogy marad még kilenc hely. A szerencsésebb kluboknál ez a jelenlegi támogatóknak is kevés, nemhogy annak, akit arról szeretnének meggyőzni, hogy érdemes pénzt adni a klubnak.
A kérdés tehát: ettől megoldódik-e a probléma?
Naiv, aki azt gondolja, hogy a stadionok bezárása bármiben is segít.
Ami megoldást jelenthet: a rendőrségnek ugyanolyan szigorral kellene fellépnie a huligánok ellen, mint ahogy egyes tüntetéseken tette. Amíg az egyenruhások közvetlen szomszédságából lehet dobálni az ellenfél szurkolóit, és a renitens nyugodtan visszatérhet az első nyitott kapus meccsre, addig csak látszatintézkedés a stadionok bezárása.
Ráadásul ezzel nemcsak a klubokat, hanem az ártatlan szurkolókat is bünteti az MLSZ – merthogy a csendes többségugyebár…
Ha netán a paragrafusokat hívjuk segítségül a probléma megoldásához, akkor a szurkoló (a klubhűségéről és a futballszeretetéről ismert drukker, persze…) írhat egy levelet a legfőbb ügyészségnek, és törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a szövetség ellen. Megtehetné, hiszen az MLSZ olyan emberek jogait korlátozza, akik az égvilágon semmi törvénybe ütközőt nem tettek. Érdekes helyzetet teremtene, ha megszületne egy ilyen beadvány, ám amíg ez csak elvi lehetőség, a szövetségben azon illenék elgondolkodni, hogy mi szolgálja jobban a magyar futball érdekét: a lakat vagy a lelátón megteremthető rend, amelyre – hála a tévéközvetítésekből befolyó pénznek – most bőségesen jutna sok millió forint.
Tény: a stadionok bezárásának semmi értelme.
Még annak is nagyobb viszszatartó ereje lenne, ha pontokat vonnának le a csapatoktól, mert a példaértékű ítélet talán a szurkolókat is jobban elgondolkodtatná, hiszen adott esetben fehéren feketén kiderülne, hogy a huligánok mitől is fosztják meg a csapatot: góloktól, győzelemtől – az álmodott bajnoki címtől…
