Itt már nincsenek titkok
Hatalmas fesztivál a kieli vi torláshét, több ezer hajó vesz részt a különböző osztályokban zajló versenyeken – kezdte a beszámolót Majthényi Szabolcs.
– Így talán kevesebb figyelemjut egy-egy hajóosztálynak, de ez nem baj. Élmény ekkora mezőnyben versenyezni, az már kevésbé, hogy volt olyan reggel, amikor arra is tíz percet kellett várni, hogy kijussunk a kikötőből, mert akkora dugó volt. Képzelheti, ezer hajó akart egyszerre kimenni a vízre – ott egyébként már szerencsére elfértünk.
Milyen szelük volt?
Mióta ide járunk, még sohasem volt ilyen szeles idő, az egyik napon nem is rajtoltatták el a mezőnyt, mert harmincöt csomós szél volt és kétméteres hullámok. Volt, aki kiment edzeni, és jó néhányan közülük törött árboccal tértek vissza. Mi nem akartunk kockáztatni, mert még nem volt kész a tartalékárbócunk, úgyhogy inkább vártunk. Szerencsére másnapra is maradt az erős szél, s akkor meg is nyertük mind a két futamot, de a vezetést még akkor sem vettük át az első napi hetedik hely miatt.
Vallja be, hogy egyszerűen csak nem akarták felvenni a sárga trikót, ami a kerékpárosokhoz hasonlóan itt is az éllovasnak jár.
Nem, nem divatból csináltuk. Az első nap egyik futamán egyszerűen rosszul taktikáztunk, de tudtuk, hogy a végén egy eredményt lehet mínuszolni, így nem izgultunk. Noha nagyon sűrű volt a mezőny, az utolsó napon már nem kellett feltétlenül nyernünk, tudtuk, akkor is miénk a győzelem, ha árnyékként követjük a nagy holland riválist. Végül azért az utolsó futamban csak elsők lettünk...
Gondolom, ez jó szintfelmérő volt a világbajnokság előtt.
Igen, hiszen csak ilyen erős mezőnnyel érdemes összehasonlítani a sebességünket, itthon igazából nincs kihez viszonyítani.
S hogyan értékeli a teljesítményüket?
Nem lesz gond. Persze most tengeren versenyeztük, a világbajnokság meg édesvízi tavon lesz, amelyen másképp megy a hajó.
Jártak már arrafelé?
Tavaly részt vettünk egy versenyen, amelyet a volt olimpiai hajóosztályok résztvevői számára rendeznek négyévente, és úgy nyertünk, hogy az összes futamban mi győztünk. Szóval akkor feküdt nekünk a „terep”.
A nagy rivális dán Bojsen-Möller testvérpár nem volt ott a mezőnyben?
Nem, mert ugyabban az időpontban egy másik hajóosztályban Európa-bajnokságon indultak, de azért velük is megmérkőztünk, mivel az elmúlt években immár szokásunkká vált, hogy a kieli viadal után elmegyünk Dániába edzőtáborozni. Most is így történt, de sajnos egy magasnyomású légörvény volt Dánia fölött, emiatt kis szelekben tudtunk csak vitorlázni, inkább balatoni körülmények voltak, mint tengeriek.
Miért épp a legnagyobb ellenféllel edzenek? Nem rizikós ez?
Mert ők a legjobbak a mezőnyben, ezért a legjobb, ha hozzájuk viszonyítjuk magunkat. Az utóbbi kilenc évben mi ketten nyertük meg az Európa- és világbajnokságokat, úgyhogy egyértelmű, egymástól akarunk tanulni, együtt fejlődni, és közösen a mezőny elé lépni.
De nem áll fenn a veszélye, hogy ellesik egymástól a titkokat?
Itt már nincsenek nagy titkok, az adott versenyen úgyis a pillanatnyi forma dönt.
