Királyi fogadtatás
„Ma este a Bernabéuban talál kozunk.”, esetleg „Eljött a nap.”
Ha esetleg valaki nem tudta volna Spanyolországban, mi is történik 2009. július 6-án, a Marca, illetve az As címlapja segített az eligazodásban. A szöveg mellett a biztonság kedvéért egész alakos Cristiano Ronaldo-képpel, illetve a Bernabéu-stadionnal. Csak hogy a hisztéria (akadt olyan orgánum, amely történelmi jelentőségű napról írt...) teljes legyen.
Cristiano Ronaldo szerződtetésének bejelentésekor a Real Madrid illetékesei még csak 25 ezer szurkolót vártak a hivatalos bemutatására, de amikor Kaká kedvéért ötvenezren zarándokoltak ki a Bernabéuba, már lehetett sejteni, hogy a portugál első hivatalos madridi fellépése igazi őrület lesz. Mert ha tudásban nem is emelkedik a brazil fölé (egymás után pózolhattak a France Football Aranylabdájával), marketingértékben és népszerűségben „magasan” veri őt. Igaz, személyisége sokkal megosztóbb is, mint a „jófiúnak” tűnő Kakáé.
A pokol elszabadulására néhány tény: több mint 200 médium képviseltette magát az eseményen, 22 rádió- és 55 televíziós csatorna (így
például a TV Kuwait, a Chilevision és a CNN is) élőben tudósított a Bernabéuból; már délelőtt ezrek voltak a stadion előtt, két órával a kapunyitás előtt feljegyzések szerint 15 ezren várakoztak, egy órával a 21 órás hivatalos kezdés előtt pedig 70 ezren ültek a lelátókon.
Ilyen előzmények után inkább az volt a csoda, hogy Cristiano Ronaldo csak fél órát késett az előre jelzett 18 órás érkezéséhez képest. Az aréna környékén kialakult közlekedési káoszban ez egy kézlegyintéssel elintézhető volt. Akkor már lehetett érteni, mire gondoltak a Real Madrid internetes oldalának szerkesztői, midőn azt írták, „Ronaldo bemutatása történelmet írhat”.
Azt írt. Már azzal is, hogy minden világnyelven élőben nyomon követték a napját (attól kezdve, hogy 12.50-kor leszállt a magángépe Madrid katonai repterén, a Torrejónon, az orvosi vizsgálaton, illetve az azt követően Jorge Valdanóval közösen elfogyasztott ebéden át a Bernabéuba való megérkezéséig), azzal pedig főleg, hogy mennyien látogattak ki érte a stadionba. Az ingyenes belépés miatt pontos számadattal nem szolgálhatunk, de a nyolcvanezres helyszíni létszám a Bernabéu befogadóképessége miatt iránymutatónak tökéletes. A Real a kívül rekedőknek azért felállított egy kivetítőt, nehogy bármiről is lemaradjanak. (A klubnál legfeljebb amiatt bánkódhatnak, hogy a bemutatásig nem árusíthatták Cristiano Ronaldo új dresszét, márpedig ennyi potenciális vásárló a 94 millió eurós vételár egy részét visszahozta volna.)
Szinte napra pontosan 25 évvel ezelőtt az akkor a Barcelonát elhagyó Diego Maradona kedvéért 75 ezren látogattak ki a nápolyi San Paolo Stadionba, hétfőig ez jelentette a világcsúcsot. Mostantól 80 ezer a rekord, és a jelenlegi futballpalettán aligha találni olyan klub– játékos kombinációt, amely képes lenne ezt felülmúlni. És hogy az eseménnyel még egy argentin legendát megidézzünk: a szurkolókat „Hala Madrid!” köszöntéssel üdvözlő Cristiano Ronaldo többek között a Real ikonja, Alfredo Di Stéfano által hordott 9-es mezben kápráztathatja el a madridi publikumot. Vagy ahogy ő fogalmazott, ebben a dresszben bizonyíthatja be, hogy az utolsó eurócentig megéri az érte kiadott 94 millió eurót.
Egyben biztosak lehetünk: gazdasági értelemben sokkal hamarabb jár majd sikerrel, mint futballszakmai szempontból. Ráadásul garancia csak az elsőre van.
