Csúcs ez a válogatott!
Mielőtt sokadszorra is fejet hajtanánk Európa királyai előtt, említsük meg, hogy a spanyol válogatott edzéseire sem mindig jellemző az emelkedett hangulat. Az Irak elleni meccset megelőző utolsó tréningen Xabi Alonso ugyanis úgy lerúgta Cesc Fabregast, hogy az Arsenal futballistája térdsérülést szenvedett, ami azért – úgymond – érdekes, mert decemberben az Arsenal–Liverpool angol bajnokin egy becsúszás alkalmával ugyanő „végzett” honfitársával, aki akkor több hónapos pihenőre kényszerült... Szerencsétlen Fabregas nem is kaphatott játéklehetőséget szerdán Vicente del Bosque szövetségi kapitánytól, s aligha vigasztalja, hogy mellőzése bőven belefért a fehérben játszó, de valójában teljesen szürke Ázsia-bajnok ellen.
Bora Milutinovics csapata a mérkőzés 144. másodpercében könyvelte el első részsikerét, amikor is valahogy át tudta terelni a labdát a spanyolok térfelére, a másodikat meg a lefújás pillanatában, elvégre kevés válogatott van e világon, amely a selección legújabbkori történetében megúszta egygólos vereséggel. A köztes időszakban tökéletes képet kaphattunk a két együttes közti különbségről, legfeljebb azért méltatlankodhattunk, hogy az Eb-győztes miért csak 1–0-ra diadalmaskodott – bár ha azt vesszük, hogy milyen hosszú és megerőltető hónapokon vannak túl a játékosok, egyáltalán annak is örülhetünk, hogy a tavaly nyáron taroló válogatott tagjainak többsége a bajnoki idény végeztével nem jelentett hirtelen sérültet, s elutazott Dél-Afrikába.
A mérkőzés egyetlen gólja David Villa nevéhez fűződik: Joan Capdevila nagyszerű beadása után senkitől sem zavartatva fejelt a hálóba, 46. válogatott fellépésén a 30. gólját szerezve. Ez a mutató már önmagában félelmetes, hát még ha hozzátesszük, hogy a Valencia 27 esztendős csatára Fernando Hierrót megelőzve immár második a spanyol örökrangsorban a 44 találattal éllovas, és 7-es számú mezét kényszerből éppen Villának átadó Raúl mögött.
Mindeközben Villa és társai rekordokat készülnek megdönteni. Egyrészt 34 mérkőzés óta őrzik veretlenségüket, s ha a következő két összecsapásukon sem kapnak ki, átadják a múltnak a brazilok világcsúcsát. Ahhoz pedig, hogy a sorozatban aratott győzelmek tekintetében minden idők legjobbjai legyenek, már csupán egy lépés hiányzik (szombaton Dél-Afrikával játszanak), s ha összejön, 15 meccsből álló diadalmenetre tekinthetnek majd vissza. Merthogy a spanyolok a tavalyi Eb-negyeddöntő óta lejátszott 14 meccsüket egyaránt megnyerték, méghozzá döbbenetes, 37–2-es összesített gólkülönbséggel.
Egy év múlva hivatalosan is érvényt nyerhet, hogy ők nem csupán Európa legjobbjai.
