Most már taktika kell

A higgadtnak semmiképpen sem nevezhető mexikói futballdrukkerek a kínok kínját állják ki, és már az ördögöt festik a legendás Azték Stadion falára. A nemzeti csapat nem áll továbbjutó helyen vb-selejtező csoportjában, aminek a gyászos idegenbeli szereplés az oka: a mexikóiak háromszor utaztak, s háromszor kaptak ki.

Aguirrét játékosként félistenként tisztelték hazájában, kapitányként egyszer már sikeresen oltott tüzet – kivitte a csapatot a 2002-es vb-re. Igaz, ott a nyolcaddöntőben az Egyesült Államok búcsúztatta fiait, amit nehezen emésztettek meg a fanatikusok. S mert Mexikóban futballügyben mindenki fanatikus, Aguirre meg sem állt Spanyolországig. Hét év elteltével, április elején tért vissza: a Hondurasban elszenvedett vereség után elbocsátott Sven-Göran Erikssont váltotta fel – szerepvállalásának az is feltétele volt, hogy őt februárban elküldje az Atlético Madrid…

Az ötvenéves egykori legenda kicserélte a svéd előd által favorizált kezdőcsapat kilenc játékosát, ám az újakkal sem ment sokra. Második mérkőzésén együttese az elmúlt hét végén 2–1-re kikapott San Salvadorban. A lapok leszedték a keresztvizet az edzőről – mondván, taktikai elképzelésnek nyomát sem látták – és lélektelenül bóklászó játékosairól is. Jorge Vergara, a jeles filmproducer, aki több futballcsapat tulajdonosa is, összeállítási tanáccsal szolgált Aguirrének: adjon lehetőséget Oswaldo Sáncheznek, hogy meglegyen a századik válogatottsága, a rutinos kapus sem hibázna többet Óscar Péreznél.

Sánchez beválogatása szerdán nem valószínű, ám több változás is lesz. Pavel Pardo és Gerardo Torrado besárgult, és a szakértők azt sem zárják ki, hogy a 36 éves Cuauhtémoc Blanco bekerül a kezdőbe.

„Hittel, akarattal és büszkeséggel célt érhetünk. Hiszem, hogy megverjük Trinidadot, és ott leszünk Dél-Afrikában” – próbált optimista lenni Aguirre. Naná, nyernie kell, különben lehet, hogy Spanyolországnál is távolabb kergeti a népharag.