Hamis igék

Ha én magyar edző lennék, most kapkodnám a fejem. Nem érteném a szavakat, a mondatokat, talán még a tulajdon szememnek sem hinnék. Biztosan eszembe jutnának az évtizednél is idősebb emlékek. Amikor még csak bimbózott kis hazánkban az európai szintű edzőképzés, amelynek apostola oly szuggesztíven hirdette az igét. Nem is lehetne elfelejteni, annyira meggyőzően mondta el minden fórumon: ha ez a rendszer nálunk is meghonosodik, kinyílik a kontinens kapuja előttünk, magyar szakemberek előtt. Csodás víziót vázolt elénk: angol, spanyol, német, olasz, holland, belga klubok tolakodnak majd értünk, elvégre amit a futballról ez a képzés nem tanít meg, azt nem is érdemes tudni. Fülemben csengene az egykori hívó szó. Képezzük magunkat, szerezzünk minden szintű licenceket, ráadásul íziben, mert a világ elrohan mellettünk, és megfelelő képesítés híján a magyar kispadokat ellepik a külföldiek, és mi bizony hoppon maradunk. Tódultunk is szorgalmasan, ma ott tartunk, hogy egész Európában talán nálunk találni az egy főre eső legtöbb UEFA pro licences edzőt. Ha én magyar edző lennék, most azt hinném, engem bepaliztak, nem a diplomám volt a fontos, hanem az érte leszurkolt pénz. Mi másra is gondolhatnék, amikor az edzőképzés apostola most azt mondja, ambiciózus, nagy célokért küzdő klub csak külföldön találhat megfelelő edzőt, minket ugyanis felőrölnek a támadások. Alighanem felötlene bennem, hogy a legutóbbi szezonban egy bizonyos Herczeg Andrást vagy Csertői Aurélt nem őrölte fel semmi, szép eredményeket értek el, holott tudtommal igazi, derék magyar emberek, aztán átfutna az agyamon, hogy mire jutottak itt a nagy dérrel-dúrral bevezetett külhoni trénerek, de leginkább nem is ez zavarna. Persze tudnám, minden klub azt alkalmaz, akit jónak lát, ha külföldiben hisz, lelke rajta. A szavakat, a mondatokat nem érteném. Látnám, hogy ez az egész nem több egyszerű marketingfogásnál, ám keserűen venném, hogy bizony a szavakat és a mondatokat a mérhetetlen hiúság és a pillanatnyi érdekek szülik, nem az elvek és különösen nem a koncepciók. És rájönnék: ez így volt évtizede, és így van most is.