Az ördögre várva

Még mindig a Vasas edző jének vallja magát?Még mindig a Vasas edző jének vallja magát?

Érzelmileg mindenképpen – válaszolta Mészöly Géza. –Papíron pedig június harmincadikáig, hiszen akkor jár le a szerződésem.

És azután?

Ez az a kérdés, amelyet napjában többször is felteszek magamnak. Egyelőre azonban fogalmam sincs róla, mit hoz a jövő. Az biztos, hogy elsősorban Angyalföldön szeretnék maradni.

Arsene Wenger a példaképem, aki hosszú-hosszú évek óta kitart az Arsenal mellett, s én valami hasonlót szeretnék. Ez azonban nem csupán rajtam múlik.

A pénzen, igaz?

Igen. A pénzen. Ami egyelőre nincs. Félreértések elkerülése végett, nem a saját fizetésemért aggódom, és a pénz kérdését nem emiatt vetem fel, hanem a majdani Vasas összeállítása okán. Vannak ugyanis ügyes gyerekeink, akik egyszer – és nem is olyan sokára – alapemberek lehetnek Angyalföldön, ám hét-nyolc ifistával életveszélyes kaland lenne belevágni az NB I küzdelmeibe. Attól félek, hogy komolyan vehető befektető híján vészmegoldás születne, ami nem méltó a Vasas múltjához, s amelyet aligha fogadnának el a szurkolók.

Belevágna a munkába ificsapattal is?

Nagyjából tíz éve edzősködöm az élvonalban, és arra vagyok a legbüszkébb, hogy mindenütt kitöltöttem a szerződésemet. Számomra a Vasas az első, de a klubhűség sajnos nem mindig kifizetődő. Szeretnék jó futballistákkal, jelentős célokért küzdeni, de igen, belevágnék ifistákkal is – eredménykényszer nélkül. A fiatalok megerősödhetnek, persze kell melléjük a rutin is.

Miben hibázott a gyászos tavaszi idény során?

Ha azt kérdezné, mennyi az én felelősségem a kínlódásért, azt válaszolnám, hogy semmi. Nem a szakmai baklövések, a rossz taktika vagy a gyenge edzésmunka okozta a Vasas kiábrándító szereplését. Sőt büszke vagyok rá, hogy ilyen viharos, bizonytalan időszak közepette is megőriztük méltóságunkat. A tavasszal egyetlen meccsen sem kaptunk négy-öt gólt, pedig az is előfordulhatott volna. Voltak kritikus időszakaink, amikor a bizonytalanság jellemezte az életünket, nem volt könnyű motiválni a játékosokat, a hangulat borzasztó volt az edzéseken, a mecscseken pedig hiányzott a tűz a csapatból. Szerencsére ezen a holtponton is átlendültünk. Az őszi sikercsapatból, amely a harmadik helyen állt a tabellán, ilyen-olyan indokok miatt kiesett négy meghatározó futballista: Németh Norbert, Lázok János, Tóth András és Petar Divics. Mutasson nekem egy csapatot, amelyet nem viselt volna meg legalább ennyire a vérveszteség.

Vannak ajánlatai?

Igen. Puhatolózó érdeklődéseken vagyok túl, de jelenleg minden erőmmel azon vagyok, hogy erős, a tradícióihoz méltó Vasas fusson ki a következő szezon első fordulójában a pályára. Magam is próbálok segíteni a kapcsolataimat felhasználva, befektetőket keresek, csakúgy, mint édesapám és persze a klub elnöke, Markovits László. Valamennyien azt szeretnénk, ha fiatal, de ütőképes együttese lenne a Vasasnak. Ha az ördög kopogtatna be Angyalföldre, biz’ isten, még azzal is szóba állnék.

És ha az ördög sem jön?

Akkor az ördög nélkül is pokoli szezon vár a Vasasra.