Hét magyar főszereplővel zajlott az Euroliga-döntő, melyet meglepetésre a Primorac Kotor és nem a címvédő Pro Recco nyert meg (8–7-re). A montenegrói csapat legjobbja a kapus Zdravko Radics mellett Kiss Gergely és Steinmetz Ádám volt. Eddig is közkedveltnek számított a két olimpiai bajnok a Kotori-öböl partján, de a mostani ünnepléshez foghatóban még nekik sem volt részük.
„Már a final fourba jutáskor is akkora fieszta volt itt, hogy alig akartam elhinni, most pedig kérdezgettem a társaimat, mi várható, de azt mondták, el sem tudják mondani, inkább legyen meglepetés – kezdte élménybeszámolóját Steinmetz Ádám. – Kotor tizenkétezres város, és most övé Európa legjobb csapata. Itt mindenkinek köze van a pólóhoz: vagy maga játszott vagy a hozzátartozója vagy a szomszédja. A döntő előtt tartottam attól, hogy a sportdiplomáciában verhetetlen Recco nyomás alatt tartja majd a bírókat, de ők felnőttek a feladathoz. Nem volt könnyű dolguk, a final four mind a négy meccse nehéz volt. A fináléban sikerült megvalósítanunk tervünket, hogy ne engedjük el az ellenfelet, olyannyira, hogy végig mi vezettünk, és ha nincsenek a magyarok, főleg Kásás Tomi, akkor simán nyerünk. A hosszabbításban szerzett győztes gólomnak nagyon örülök. Egy opciós évem még hátravan, és mivel biztosnak tűnik, hogy legalább ilyen, ha nem erősebb lesz a keretünk, valószínűleg Kotorban maradok.”
A Recco-játékosok természetesen szomorúak voltak, Benedek Tibor pedig arról beszélt a vlv.hu-nak, hogy a finisben elmaradt egy ötméteresük, amelyet Kiszelly Gábor talán gyávaságból nem fújt be, és amivel egy év munkája ment tönkre.
„Megértem, ha valaki, aki ekkora klubban játszik, nehezen dolgozza fel a vereséget. Tibi nekem már a medenceparton elmondta a véleményét, de aki visszanézi az esetet videóról, láthatja, hogy nem volt ötméteres. Magasan érkezett a passz, nyúlt érte a játékos, de nem történt szabálytalanság – válaszolta a döntő másnapján Kiszelly Gábor. – Szakmai szempontból nem volt különleges a mérkőzés, alkalmazkodtunk az aktuális trendekhez, de az biztos, hogy ajándékba nem kapott előnyt egyik csapat sem. Ami pedig a két vitatott, »gólvonalon« táncoló labdát illeti, az elsőnél Erhan Tulga döntött, hogy gól, a másodiknál én, hogy nem, de négy méteren álltam, nem láttam tökéletesen a helyzetet, ezért kinéztem a gólbíróra, aki nem jelzett találatot. Nagyon hasonlónak tűnt a két eset, és bántana, ha hibáztam. Egyébként a Recco olyan erős, hogy szerintem tíz meccsből jó ha egyszer meg tudja verni a Kotor. Most volt ez az egy.”
