52.6 másodpercnyi csoda

Overdose. A sarki zöldséges, Mari néni áhítattal ejti ki a nevet, pedig istenemre, sem a lovakról, sem a lóversenyről nincs halvány lila gőze sem. A szomszéd boltossal értekezik a témában, és készül a versenyre, azt mondja, felveszi az ünneplőruháját, karon fogja az apjukot, és megnézik maguknak azt a lovat – tán még fogadnak is rá… Tombol az Overdose-láz – ez az angol telivér lassan országos ismertségre és népszerűségre tesz szert, elég ha csak azt említjük, hogy óvatos becslések szerint is majd’ húszezer embert vonzott a Kincsem parkba. Pedig a trénere szerint nem szép ló, s a mozgása is olyan furcsa, tán még kissé csámpás is. Nem baj az, amíg ennyire gyors. Az egész napos (mit egész napos? – többhetes) készülődés után maga a verseny egy percnél is rövidebb idő alatt lezajlik. Felszökik az adrenalinszint, amint a versenyzők (esetünkben a lovakon, s nem a lovasokon van a hangsúly) beállnak a rajtboxokba. Az első ötszáz méter kiegyenlített küzdelmet hoz, a hajrá viszont már egyértelmű: Overdose úgy húz el a többiektől, mint annak idején Carl Lewis annyiszor a „száz sík” döntőjében. Kívülállóként az ember nem lát mást, csak a csillogást, az elképesztő gyorsaságot és a ló harmonikus, szép mozgását, ahogy az izmai dolgoznak a bőre alatt, ahogy megnyitja a hajrát. Nem látja, hogy mennyi munka, mennyi edzés van e mögött a nem egészen egypercnyi csoda mögött – de talán így is van jól. Ezzel a lóval kapcsolatban mindenkinek más a fontos: a szakembereknek az, hogy a segítségével esetleg visszahozható a hazai lósport régi csillogása (már-már Kincsemhez, a csodakancához hasonlítgatják Overdose-t), a tulajdonosának az, hogy minél több versenyt nyerjen meg, a tévétársaságoknak az, hogy kiemelkedő legyen a nézettség, a zöldséges Mari néninek meg az, hogy az alma a kedvence… Mindenki mást talál meg benne. Overdose közkincs lett, s hogy itthon láthattuk futni, szinte csoda. Meghálálta az érdeklődést: korábban egyetlen ló sem futotta még ilyen gyorsan az 1000 métert, mint most Overdose. 52.6 másodperc – ennyi volt. Pedig elnéztük volna még vagy egy órán keresztül…