Remek játékkal nyert a kiesőjelölt

Hazai pályán játszhatott bajnoki meccset a BFC Siófok. Hogy miért olyan nagy szó ez? Nos, normális esetben nem kellene annak lennie, hiszen az az élet rendje, hogy a csapatok minden második héten (olykor egy hétvégét kihagyva) otthon fogadják aktuális riválisukat. Csakhogy itt jön a kérdés: normális helyzet az, amikor a február 20-án kezdődő tavaszi idényben az egyik résztvevő (jelen esetben a Siófok) április 11-én játszik másodszor otthon? Márpedig ez a valóság, az Aczél Zoltán edzette együttes a tavasszal járt már vendégségben Fehérvárott (1–2), Újpesten (0–2), a Vasasnál (1–0) és Debrecenben (1–5), hazai pályán ugyanakkor csak a Haladás ellen (0–1) kísérelhette meg a pontgyűjtést. Ha belegondolunk, hogy a bajnokság első felét a Siófok a 15. pozícióban fejezte be, már-már reménytelen helyzetben, rájöhetünk, a tavaszi menetrend nem segíti elő a csapat esetleges megkapaszkodását…

Aztán elkezdődött a mérkőzés, és amikor Magasföldi József révén a 18. percben már a harmadik ziccerét hibázta el a házigazda, kezdtünk igazat adni Tomiszlav Szivicsnek. A szerb szakember ugyanis arról beszélt még a találkozó előtt, hogy a tabella nem mérvadó, a Siófok jóval erősebb annál, mint azt sokan elkönyvelik, éppen ezért fel sem vetődik benne a könnyen megszerezhető három pont lehetősége. A vendégek mestere amúgy arról is beszélt, hogy visszanézte videón azokat a gólokat, melyeket a KTE a bajnokságban kapott, és azzal szembesült: a találatok nyolcvan százaléka elkerülhető lett volna, ha nincsenek ezen a szinten nem megengedhető képességbeli hiányosságokra visszavezethető hatalmas egyéni hibák. Olyan megmozdulások, amelyek Siófokon is jellemezték együttese védekezését. Az már más kérdés, hogy a hazai tizenegy menetrend szerint hibázta el lehetőségeit (hozva ezzel infarktusközeli állapotba edzőjét, Aczél Zoltánt), magyarázattal szolgálva arra, miért vár szinte bizonyosan osztályváltás csapatukra. Aztán a játékrész hajrájában a mérkőzés előtt kiadott összeállításban Kogler Dánielként jegyzett, amúgy Daniel Kogler remekbeszabott fejes gólt szerzett, teljesen megérdemelt előnyhöz juttatva a Siófokot. A látottak alapján nehezen volt érthető, hogy az előnyben lévő együttes miért a kiesés ellen harcol, ugyanakkor arra sem kaptunk magyarázatot, hogy hová tűnt a KTE korábban többször is megcsodált stílusos futballja.

Tomiszlav Szivics nem cserélt a szünetben, ami azért volt meglepő, mert csapatában, a kapus Romeo Mitrovicot nem számítva, egyetlen labdarúgó sem akadt, aki legalább átlagos teljesítményt nyújtott volna. A KTE futballjában nyomaiban sem lehetett felfedezni azokat az elemeket, amelyek egy héttel korábban, az Újpest elleni 2–2 alkalmával jellemezték az együttest. Ami működött az egyik bajnokesélyes ellen, szombaton a láthatatlan kategóriába tartozott, ráadásul egy kiesőként elkönyvelt együttes ellen. Később persze próbált változtatni a szerb szakember (itt érdemes megjegyezni: a kispadon a hat megengedhető mezőnyjátékos helyett csak négy foglalt helyet, a többiek ugyanis a KTE NB III-as együttesében az Érd elleni rangadón léptek pályára), de szombaton reménytelennek tűnt minden igyekezete. Bármilyen hihetetlen, a Siófok lefutballozta riválisát, az eredmény a vendég tizenegyre nézve hízelgő!