A Nemzeti Sport szerdai számában mint a meccs egyik várható főszereplőjéről írtunk Vlaszák Gézáról, és amit tippeltünk, bejött: a ZTE kapusa parádésan védett, remek teljesítményére a lefújás előtt hárított tizenegyessel tette fel a koronát. Nem meglepő, hogy ezt követően a sajtóterasz előtti VIP-páholyban többen is Géza fejedelemként emlegették…
Feldobja, ha cikkeznek önről?
Régebben nagyon örültem, ha felhívtak az újságírók, s az igazat megvallva, ma sem vagyok ezzel másképp, hiszen úgy érzem, egyfajta elismerést jelez, ha egy-egy fontos mérkőzés előtt kikérik a véleményemet – felelte a mezőny legjobbjának választott kapus. – Amit a kezdés előtt vártam, bekövetkezett, volt dolgom bőven. A győzelem jól jött nekem is, no meg a csapatnak is. Az pedig külön boldoggá tesz, hogy megfogtam Dudu lövését, tudniillik régen, még az Újpest játékosaként védtem ki büntetőt.
Szamosi Tamás szerint viszont már nem a régi, mondván, a tizenegyest követően kipattant önről a labda…
Ezt csak viccnek szánta. Más lapra tartozik, hogy a védés után akkora ünneplést csaptunk, hogy az azt követő szögletből kis híján gólt kaptunk. Nem is tudom, mit csináltam volna, ha Czvitkovics Péter lövése után nem akad el a nagyot mentő Waltner Róbertben a labda. Robi majdnem akkorát védett, mint én.
A kapuból hogyan látta, miben voltak jobbak a Lokinál?
Alighanem abban, hogy kétszer is vezetést szereztünk, és a második gól után úgy éreztem, a Debrecenben már nincs annyi erő, hogy a maga javára fordítsa a meccset. Azért az is számított, hogy jó a csapatunk.
Most harmadik a ZTE. Kapaszkodhat még feljebb?
Egyelőre örüljünk annak, hogy nem tizenharmadikok, hanem harmadikok vagyunk. Ami a folytatást illeti, igyekszünk minél több találkozót megnyerni, aztán meglátjuk, ez mire lesz elég. Juthatunk még feljebb is, igaz, lejjebb is – a magam részéről kiegyeznék a bronzéremmel.
