Közeledik a bemutatkozás
Bálint Zoltán főtörzsőrmester és Honfi Barnabás zászlós. Két katona, akiket a hét végén teljesen más szerepkörben ismerhet meg a közönség – a Honvéd Dream Team Gepárdok színeiben egy Nissan Pickuppal száguldanak a tereprali-bajnokság idénynyitó viadalán.
Ahogyan arról beszámoltunk, a válogatók több hónapja kezdődtek (az ötlet egyrészt toborzó céllal született, másrészt azért, hogy a katonák felkészültek legyenek autóvezetésből a harctéren is), a „rostán” hat honvéd ment át, közülük választották ki néhány hete a fent említett kettőt, akik versenyautóba ülhetnek az idény során. A többiek a szervizcsapatot alkotják, s esetükben tényleg vérbeli csapatról kell beszélnünk, nemcsak a pályán, hanem a hivatásukban is.
„Könnyű volt velük dolgozni, mivel fegyelmezettek, lévén katonák – mondta Palik László. – Ismeretlen terepen jártunk,mivel olyasvalamit kellett megtanítanunk, aminek egy része ösztönös, nem tudatos. Nehéz volt választani a fiúk közül, mert aki jelentkezett a feladatra, mind nagyon elkötelezett volt. Az elmúlt hónapokban szakszerű szintig jutottak, majd kiderül, mire elég ez a versenyen. Azért is nehéz jósolni, mert nagy pszichés nyomás nehezedik rájuk, amelyet el kell viselniük. Ezzel az autóval már nagyon gyorsan lehet menni, nem kezdő technika, ezért fontos, hogy a fiúk kellően fegyelmezettek legyenek.”
A kiválasztottak megilletődötten álltak a Nissan előtt, amellyel néhány éve Palik László 18. helyezést ért el a Dakar-ralin, vagyis nagyon jó versenyautó. Nézegetik, simogatják, vágynak rá, hogy beleüljenek, s hogy végre elkezdődjön az első igazi megméretés. Bálint Zoltán számára nem teljesen idegen az autósport, hiszen gyakran láthatjuk őt a ralipályák közelében, de ilyen autóval még nem versenyzett.
„Borsózik a hátam, ha csak rágondolok, hogy hamarosan beülhetek a versenyautóba – vallotta be Bálint Zoltán. – Számunkra a célba érkezés a legfontosabb, egyelőre nem nézzük az ellenfeleket, hiszen nekik jóval nagyobb a tapasztalatuk. A saját tempónkat autózzuk, aztán meglátjuk, mire jutunk vele.”
