Győz a csapat, szép a futball

volt ez máltai részről, a Terence Scerri átlövésénél ráeszmélhetett, az ellenfél nem hajlandó beletörődni a helyzetébe. Juhász Roland alighanem sokat tudna mesélni arról, mennyire nehéz labdához jutni akkor, ha Terence Scerri „kiteszi az evezőket”, és közben még egy-egy testcselre is futja erejéből. A máltai labdarúgók nem estek abba a hibába, hogy a támadásindításnál négy védőt is hátul tartottak Torghelle Sándor mellett: Alex Muscat a jobb szélen, Shaun Bajada a bal oldalon azonnal a középpálya vonaláig húzódott előre, ha pedig csapatuk labdát veszített, rögtön visszazártak.

Ez a harcmodor nem ízlett a magyar válogatottnak, és az idő előrehaladtával talán többeknek is eszébe jutott, majdnem napra pontosan húsz évvel ezelőtt, 1989. április 12-én ugyanezen a pályán, ugyanebben a párosításban, ugyancsak világbajnoki selejtezőn 1–1-re végeztek a felek, és hogy ne kelljen hasonló blamától tartani, bizony újabb magyar találatra volna szükség. Dzsudzsák Balázs megugrása, Halmosi Péter próbálkozása már magában hordozta a gólszerzés lehetőségét. Erwin Koeman jó érzékkel cserélt, Gera Zoltán megduplázta az előnyt, és mert a lefújás előtt Juhász Roland is a kapuba talált, fölényes lett a győzelem.

A magyar válogatott tétmérkőzésen 386 perce őrzi kapuját a góltól, és versenyben van a dél-afrikai repülőjegyekért. Folytatás szeptemberben, Svédország ellen…

Tabella a 7. oldalon