Sopron–Pécs. Sosem tudni, hogy végződik.
Magyarországon a női rangadók rangadója, főleg akkor, ha a két ősi rivális randevújára a Magyar Kupa fináléjában kerül sor. Ennek megfelelően telt ház és mindenre elszánt szurkolók fogadták a két csapatot, amelyek legutóbbi három összecsapását – két bajnokit és a tavalyi kupafinálét – egyformán a soproniak nyerték meg. A házigazda vezetőedzője, Székely Norbert a szokottnál is feszültebbnek tűnt; nem csoda, hiszen együttese sorozatban harmadszorra próbálta megszerezni a kupagyőzelmet, egyúttal megkaparintani a legjobbnak így „örökre járó” serleget.
„Pályafutásom legemlékezetesebb győzelme volt” – így Fűzy Ákos, a baranyaiak mestere, utalva arra, hogy a Pécs indiszponált játéka dacára is kiharcolta a fináléba kerülést a Szeged ellen. A laikus, az avatatlan és néhány hozzáértő is azt gondolhatta, a Pécsnek kevés az esélye, hiszen fáradtabb lesz riválisánál, rosszabb formát mutat, s mert a frissebb soproniak könnyedén, 35 pontos sikerrel sétáltak be a döntőbe a Győr ellen.
Ám a kimerültségnek a jeleit sem lehetett felfedezni a fekete mezeseken, akik felvették a hazaiak pörgős tempóját, és sokkal összeszedettebben kosaraztak, mint az elődöntőben. Tartották a lépést a címvédővel. Legalábbis 11 percig. Ekkor ugyanis jött az első hullámvölgy, s rögtön el is húzott kilenc ponttal a Sopron.
Sopron–Pécs. Két fantasztikus együttes ütközete.
Székely Norbert ugyan a mérkőzés előtt leszögezte, a fáradtságfaktornak nem lesz jelentősége, mégis, ahogy telt az idő, a MiZo játékosai egyre kevésbé tudtak maximálisan összpontosítani, főleg ami a dobásokat illeti. Egy kivétel akadt: Vajda Anna, aki zseniálisan kosarazott. A Pécs klasszisa a második negyedben szinte egymaga tartotta versenyben a vendégeket, akik küzdeni tudásból és akarásból újból jelesre vizsgáztak. Mi több, Iványi Dalma zseniális triplájával a szünetben ők vonulhattak előnnyel az öltözőbe.
„Ha saját játékunkat játsszuk, győzünk” – vélte Székely. S így is lehetett volna, csakhogy a második félidőben a Sopron nem tudta a saját játékát játszani. S hogy miért? Mert a Pécs nem hagyta. Főleg a hazaiak légiósait. Jelena Milovanovics, Kathleen Macleod és Amber Holt összesen 16 pontig jutott, s tették ezt 36-ból hat jól végrehajtott dobással…
Most sem kosarazott jól a MiZo, de hihetetlen lélekjelenléttel küzdött, s ez elég volt.
Sopron–Pécs. Megjósolhatatlan a végkimenetel.
Fogadni a baranyaiakra volt érdemes, a legtöbb iroda csak 1.23-as oddsszal adta a címvédő sikerét, míg a Pécs győzelme 2.75-ös szorzóval számított. A 25. percben jött az újabb hullámvölgy, de nem, a várakozással ellentétben nem vendégoldalon. Vajda ellenállhatatlan volt, a többiek pedig a keze alá játszottak. Aztán Kelly Mazzante villant kétszer, de a nagy iramban, a remek, gyors és lüktető játékban csak lassan morzsolódtak fel a vendégek.
Ekkor jött az elkerülhetetlen, az újabb pécsi holtpont: a harmadiknegyed végén 7–0-t produkált a Sopron két perc alatt, s ismét visszavette a vezetést. Szenzációs volt a meccs, Magyarország két legjobb együttesének gigászi csatája.
Robbant a csarnok, Iványi Dalma kipontozódott az utolsó tíz perc kezdete előtt. Ez már biztos sok, gondolták a legtöbben…
Mégis, vezettek vezérük nélkül, a végkimerülés szélére sodródva, de vezettek, ám még hét perc maradt. Elgyötörtségről tanúskodtak az arcok, már minden porcika fájt, ami leolvasható volt a fekete-fehérekről – míg a soproniaknál először lehetett felfedezni az ijedtséget és az elbizonytalanodást. Raksányi Krisztina büntetőzött, 50 másodperc maradt hátra, de még mindig a Pécs vezetett. Hihetetlen.
Aztán Nicole Ohlde állt a vonalhoz, negyven másodperc alatt kétszer is. Bedobta az összes büntetőt. Négy ponttal állt előrébb a Pécs, s már csak 17 másodperc volt hátra. A feszültség az elviselhetetlenségig fokozódott. A hazai publikum döbbenten nézett a semmibe, a pécsiek tomboltak. Kettő közte, hét szekundum, Iványi a kispad előtt térdepelt, mintha imádkozott volna, amikor Ohlde újra büntetőzött – és nem hibázott. Kupagyőztes a Pécs – immár tizedszer!
Fűzy Ákos pedig először mint a csapat vezetőedzője.
Sopron–Pécs. Ahol a papírforma is felborul, s ahol újabb hősök születnek. Mint vasárnap este.