Új galaktikus éra Manchesterben

Kamler János, Molnár Csaba, Moncz Attila, Szeli Mátyás

2009.03.11. 00:39

Címkék

Anglia lassan már barátkozik a Manchester United újabb trófeahalmozásával, a legrangosabb felé vezető úton szerdán következik az egyik legnehezebb akadály, az Internazionale elleni BLnyolcaddöntő visszavágója. Különös ízt ad a találkozónak, hogy a két szakvezető, Sir Alex Ferguson és José Mourinho korábbi tizenhárom párharcából mindössze egyen született olyan eredmény, amellyel a gól nélküli döntetlenről induló MU kilencven perc után továbbjutna.

A treble lassan már történelem lesz, talán ezért ismerkedik Anglia mostanában egy új fogalommal, a quintuple-lal. Az előbbit egy évtizede alkották, midőn a Manchester United a Premier League, az FA-kupa és a Bajnokok Ligája megnyerésével megszerezte a három legfontosabb trófeát. Most a szigetországban ötre is esélyesnek tartják (ráadásul az öt valójában hat, elvégre a Community Shield is az együttes birtokában van), amelyből kettő, a Ligakupa és a klubvilágbajnokság már megvan, a következő két és fél hónapban a maradék hármat kell még hozzátenni, és kész az újabb sporttörténelmi tett. Egy szezonon belül hat ilyen serleget még senki sem nyert, és ez egyúttal egyfajta korszakhatár is lehet.

Phil McNulty, a BBC sportrovatának vezetője szerint a századelő Real Madridja után újabb galaktikus birodalom épül – csak éppen ez nem kártyavár, hanem szilárd építmény. Nem összevásárolt sztárok (pardon, a Realban sokkal inkább a nevekre, mint a tudásra szórták a pénzt) gyülekezete, hanem tudatos erősítési politika eredménye. Ha az új sikerkorszak origóját a jelen eredményeinek fő letéteményese, Cristiano Ronaldo 2003-as érkezésében határozzuk meg, akkor az azóta nyélbe ütött, legalább tízmilliós átigazolások közül Louis Saha (a 2003–2004-es idényre érkezett, 17.5 millió euróért) és a folyamatosan sérült Owen Hargreaves (2007–2008, 25) megítélése kétséges, a télen vett Adem Ljajicsról (10 millió euró) pedig még korai véleményt mondani. A többiekről viszont nem: Gabriel Heinze (2004–2005, 10), Wayne Rooney (2004–2005, 37), Nemanja Vidics (2005–2006, 10.5), Michael Carrick (2006–2007, 27.2), Anderson (2007–2008, 31.5), Nani (2007–2008, 25.5), Carlos Tévez (2007–2008, 12.7) és Dimitar Berbatov (2008–2009, 38) erőssége (volt) az MU-nak. Közben minden nagyobb klub legalább egy milliós melléfogást kénytelen volt elkönyvelni. Ferguson megúszta.

Bár talán helyesebb úgy fogalmazni, hogy rendre nagyszerűt húzott, és mostanra olyan csapatot rakott össze, amely ellen például Roy Hodgson, a legutóbb az FA-kupában legyőzött Fulham menedzsere „egy penynyt sem hajlandó tenni”. Szerinte és a már idézett McNulty szerint is főleg azért, mert nem elég egy embert kikapcsolni. Ha nem megy Cristiano Ronaldónak, beugrik Rooney vagy Berbatov, ha meg bakizik (Vidics érkezése óta ráadásul a hibák száma is drasztikusan csökkent!) >>>