Nem kellene csúsztatni

A Szerb Labdarúgó-szövetség néhány nappal ezelőtt az extrém időjárásra, az infrastruktúrára, a játékosok és a szurkolók (!) testi épségére tekintettel úgy döntött, elhalasztja a február 21-i bajnoki rajtot. A példa ragadós, habár nem a komplett koncepciót vette át az MLSZ: a Soproni Liga tavaszi kezdési időpontját nem tolta ugyan odébb – habár a 16. fordulóból két találkozót, a Győr–Haladás és a ZTE–DVSC-TEVA összecsapást azóta sem játszották le –, viszont a teljes 17. kört elhalasztotta. A szövetségi verdikt megosztja a klubokat (lásd összeállításunkat), a szakvezetők informális háttérbeszélgetéseken pedig rendszeresen felvetik: a versenynaptárt talán érdemes lenne a Kárpát-medencei viszonyokhoz igazítani, úgy, hogy az átalakítás az európaival is harmonizál.

Az egyik legkedveltebb verzió a bajnoki idény végének kitolása júniusra, ám a vonatkozó UEFA-rendelkezés szerint ez nem lehetséges, mivel a tagállamok szövetségeinek május végén vagy június elején le kell adniuk a nemzetközi kupában induló klubcsapatok nevét.

„Hivatalos értesítés még nem érkezett az UEFA-tól a nevezési határidővel kapcsolatban, az utóbbi évek gyakorlata alapján azonban meglehetősen pontosan behatárolható ez az időpont: május utolsó napjától június ötödikéig-hatodikáig” – mondta Huszár István, az MLSZ nemzetközi osztályának munkatársa.

Noha a nyoni bürokraták a dátumot illetően nem ismernek pardont, s a nevezést sem lehet „biankó” leadni (azaz a BL-selejtezőben induló csapat nevét kötelező megadni, nem elég a HUN 1 megjelölés), ezúttal nem elképzelhetetlen, hogy az UEFA-büro engedményt tesz a magyar szövetségnek, amely jelezte a kontinentális szervezetnek a hétvégi forduló elhalasztását, a válasz pedig átírhatja a május végére tervezett szezonzárás dátumát.

„A magyar pályaviszonyok bizonyos szempontból évek óta változatlanok, az időjárás visszatérően ellehetetleníti a február második felére tervezett kezdést, ami miatt talán érdemes lenne elgondolkozni a nyári pihenő lerövidítésén – említett egy lehetséges megoldást Herczeg András, a DVSC-TEVA klubmenedzsere. – A hazai infrastruktúra azt végképp nem teszi lehetővé, hogy a telet átfutballozzuk, olykor az edzés sem egyszerű, de az elmúlt évek tapasztalata azt mondatja velem, a februári újrakezdés is nehézkes, nemcsak a csapatoknak, a szurkolóknak is, akiknek fagyban nincs sok kedvük meccsre menni. Az időjárást és a magyar pályák állapotát figyelembe véve július elején vagy közepén kezdeni valamennyi szereplő szempontjából szerencsésebb lenne. Nemhogy a lelátók, a pályák talaja sem fűthető. A korábbi kezdés, a rövidebb nyári pihenő nem pénzügyi kérdéseket vet fel. November végéig lehet Magyarországon futballozni – addig játsszunk is, aztán március elején folytatnánk a küzdelmet. Valahogy alkalmazkodnunk kell a körülményekhez, ha máról holnapra képtelenek vagyunk változtatni rajtuk. Nem állítom, hogy világmegváltó a javaslat – de talán vitára érdemes.”

Az iménti verziónak az UEFA már emlegetett szabályához is alkalmazkodnia kell, azaz a befejezés elvileg nem csúszhat át júniusra, ami viszont azt feltételezi, hogy a Soproni Liga tavaszi első két körének mérkőzéseit novemberben kellene megrendezni.

„Elvileg nincs akadálya a módosításnak, ha a klubok támogatják, meg lehet változtatni a rendszert, és a versenybizottság következő ülésén felvetem Herczeg András ötletét” – mondta megkeresésünkre Kovács László, az MLSZ versenybizottságának elnöke.

A skandináv és a balti országokban, valamint Oroszországban a bajnoki idény a naptári évre érvényes – tavaszi nyitánnyal és őszi zárórával.

A nálunk honos, valamint az előző bekezdésben említett szisztéma ötvözete nem szülne hungarikumot – a dánok ugyanis megelőztek minket...