Óvatos, mégis gólgazdag futball volt

védekezéssel elejét veszi a házi gazdák várhatóan heves és veszélyes támadásainak, közben pedig gyors ellencsapásokkal igyekszik mattolni az ellenfél védelmét. Pölöskei Gábor azonban aligha hitte, hogy a magas védői már a találkozó elején csődöt mondanak, és keresztülhúzzák a számításait. A Vasas a kezdés után hamar előnybe került, és a szerepek ettől kezdve felcserélődtek: a hazai együttes területet védett, és a csapatrészek kitűnő együttműködésére épített, támadásban pedig gyors kontrákat kezdeményezett.

B. Tóth Balázs ekkor lépett elő főszereplővé. Az első gól előtt is tökéletesen ívelte be a szögletet, ám ez még nem számít klasszikus gólpassznak, a másodiknál viszont hihetetlen precizitással szolgálta ki Németh Norbertet, majd ő maga is bevette a kispesti kaput.

„Kulcsfontosságú volt, hogy gyorsan vezetést szereztünk – mondta a középpályás a találkozó után. – Hazai pályán nyilván sokkal vehemensebben kellett volna támadnunk, amíg nincs nálunk az előny, ám a fagyos, göröngyös pálya nem nekünk kedvezett volna. Így viszont kicsit visszahúzódhattunk, hagytuk a Honvédot jönni, abban bízva, hogy miközben erőfeszítéseket tesz az egyenlítés érdekében, hátul fellazul, és így növelhetjük az előnyünket. Kétségtelen, a gyors gól az önbizalmunknak is jót tett, és végül beváltak a számításaink. A gólom előtt nagyszerű átadást kaptam Laczkó Zsolttól, és nagyon örülök, hogy ilyen sima győzelmet arattunk az első tavaszi meccsünkön.”

A Vasas a szünet után nem is kényszerült különösebb erőfeszítésre.

Bár Pölöskei Gábor minden tőle telhetőt megtett, azaz kézenfekvő módon alakította át csapatát a cserékkel, a kispestiek nemigen reménykedhettek az eredmény megfordításában. Hercegfalvi Zoltán ugyan szép góllal szépített, ám a Honvédnak több esélye nem volt a felzárkózásra. A kispesti játékosok keserveit fokozta az is, hogy szurkolóik elpártoltak tőlük: visszatetsző volt hallani a gúnyos rigmusokat, és a visszataszító huhogást, amikor a vendégek valamelyik színes bőrű játékosához került a labda.

Nem láthatunk a lelkekbe, de ez talán a vereségnél is fájdalmasabb lehet.