„Tizenegy éve Sevillában voltam utoljára felnőttvilágkupán a legjobb nyolc között, arra is pontosan emlékszem, hogy Laura Flesseltől kaptam ki. Ez az én reneszánszom” – Takács Emese ezt egy hallhatóan hangulatosnak induló barcelonai este kezdetén mondta telefonon, egy számára nagy sikert hozó versenynap után. Úgy látszik, Spanyolország az ő országa, hiszen most a sevillainál is jobb eredményt ért el: bronzérmes lett.
Pedig a szombati selejtező (két győzelem, négy vereség) nem azt vetítette előre, hogy ez az ő hétvégéje lesz, de részben éppen ezért alakult olyan jól a vasárnap.
A 64-es táblát 64. kiemeltként kezdte, mégpedig az első helyre rangsorolt, olimpiai elődöntős kínai Li Na ellen. „Úgy voltam vele, hogy nem érdekel: megverem, és kész” – kommentált Takács Emese, aki nemrég edzőt váltott, Nedeczky Györgytől Dancsházy Tamáshoz került. Új trénere most is ott volt vele, és átsegítette a nehéz pillanatokon.
Nehéz pillanatokból pedig volt bőven: rendre többtusos előnyt kellett ledolgoznia. A francia Nathalie Alibert-t és az izraeli Noam Millset is hosszabbításban verte meg. „Egyáltalán nem szeretem az ilyen éles helyzeteket, hiszen ekkor már nincs lehetőség javítani – folytatta Takács Emese. – De most nem gondolkoztam sokat, úgy álltam oda, hogy én nyerek.”
Élt vele, hogy Li Na megverésének köszönhetően könnyű ága lett, csak az elődöntőben lehetett megállítani.
A juniorkorosztályban is hallattak magukról a magyarok: a dourdani kardvilágkupán Puy Sebestyén arany-, Várhelyi Anna ezüst-, Nagy Petra bronzérmes lett.
