Siker angolos erőfutballal

A felkészülés finisébe érkezett a télen edzőt váltó, az NB I-ben utolsó előtti helyen álló REAC. A Hevesi Tamás vezérelte együttes már javában „frissít” a hét végén folytatódó tavaszi szezonra, ám a Ferencváros ellen bizonyossá vált, hogy valamit elronthatott a szakvezető és a csapat. A zöld-fehérek ugyan még csak erősítenek, hiszen az NB II-ben csak március 7-én folytatódik a bajnokság, mégis, a téli szünetben alaposan megerősített zöld-fehérek játszottak jobban a vasárnapi kupameccsen. Nemcsak gyorsaságban, futómennyiségben múlták felül a hazaiak a REAC-ot, hanem gondolkodásban is.

Csaknem negyventagú kerettel dolgozik Bobby Davison, a Ferencváros mestere, s szinte minden posztra két-három játékos pályázik. A versenyhelyzet máris érezhető az Üllői úton, hiszen volt olyan, az ősszel alapembernek számító labdarúgó, aki még a kispadra sem került. A REAC ellen elsősorban a külföldiekre számított a szakvezető – tehette, hiszen, írd és mondd, tizenhárom légiós található a Fradi bő keretében. Közülük öten kezdtek, de a kispadon ülő Kamate Dramane és Jason Morrison is bizonyította, helyet követelnek maguknak a csapatban. A REAC elleni mérkőzés második félidejében megesett, hogy egy időben csupán öt magyar állampolgárságú labdarúgó szerepelt a Ferencvárosban, ezt azonban a nézőtéren senki sem bánta. Nem csoda, hiszen azt látták a szurkolók, hogy a pályán lévők mindent megtesznek a sikerért. Tapasztalhatták, hogy kedvenceik jó erőben vannak, hogy az elveszett párharcok után azonnal visszatámadnak, s vissza is szerzik a labdát. A REAC játékosai kapkodták a levegőt, az első félidőben csupán háromszor rúgtak kapura. A folytatásban a korábban büntetőt védő Holczer Ádám szabadságra is mehetett volna, mert a kirúgásokon kívül nem akadt dolga.

Az egyre inkább „angolosodó” Ferencváros egyelőre messze van a csúcsformától, de futni, harcolni már tudnak a játékosok. A Fradi most sajnálhatja csak igazán, hogy a győzelem ellenére is búcsúznia kell a Ligakupától. Nem kis feladat hárul majd Bobby Davison edzőre, hogy csupán a bajnoki mérkőzések alatt végig tűzben tartsa a majdnem negyvenes keretet. Persze a vezetőedzőt a nagy létszám nem zavarja, inkább örül, hogy végre igazi verseny van a játékosok között a csapatba kerülésért.