„Most itt a helyem”

Vágólapra másolva!
2009.02.12. 23:01
Címkék
Bár a Barcelonánál talán végre eljött volna Putics Barna ideje, és az új szakvezető gyakrabban pályára küldte volna, mint a nemrég menesztett Manolo Cadenas, a Veszprémből kölcsönadott válogatott balátövő számára nem volt kérdés, hol a helye. Minden ide köti, ami a kézilabdán kívül fontos neki: a családja és a barátai is. Marian Cozma is közéjük tartozott, de nem egy volt közöttük.

Nem lehet könnyű haláleset miatt hazatérni. Nem lehet könnyű haláleset miatt hazatérni.

Nagyon szomorúan jöttem haza, nem nagy boldogság, hogy tragédia miatt tértem vissza Veszprémbe. Magyarországon él viszont szinte mindenki, aki fontos nekem – édesapám, édesanyám, a testvérem, a barátaim –, így mégis volt bennem öröm, hogy viszontláthatom őket, és itthon folytatom pályafutásomat. Nem is nagyon gondolkodtam rajta, hogy hazajöjjek-e vagy sem.

Mikor vetődött fel először, hogy ismét a magyar csapatnál kézilabdázzon?

Marian halála után, már vasárnap délelőtt felhívott Hajnal Csaba, a klub ügyvezetője, hogy hazahívjon. Hétfőn ezt meg kellett beszélnem a barcelonai vezetőkkel, és nagyon megértőnek bizonyultak. Azt mondták, örülnek, ha maradok, de ha menni szeretnék, menjek, ők nem gördítenek akadályt a hazatérésem elé. Egy pillanatig sem volt kérdés számomra, hogy mit kell tennem. Barcelona szép, sőt gyönyörű város, a Barcelona a világ egyik legnagyobb klubja, világhírű a kézilabdacsapata – de nekem most itt a helyem.

Gondolom, az sem marasztalta, hogy kevés játéklehetőséget kapott a katalán csapatban. Pedig úgy ment el a Bundesligából, hogy a TuSEM Essenben nemcsak sokat játszott, hanem mérkőzésről mérkőzésre ontotta a gólokat.

Az Essen sereghajtó kiscsapat Németországban, a Barcelona viszont Bajnokok Ligája-szereplő nagycsapat. Nem is számíthattam rá, hogy Spanyolországban mindjárt az elején sokat fogok játszani. Az edző váltás után, a közeljövőben viszont több lehetőséget kaptam volna Xavier Pascualtól.

Mielőtt Essenbe kölcsönadták, milyen kapcsolatban volt egykori veszprémi csapattársával, Marian Cozmával?

Nekem nagyon jó barátom volt Marian. Együtt jártunk biliárdozni, időnként szórakozni is, előfordult, hogy nálunk ebédelt. Életvidám gyerek volt, így nem volt nehéz jól kijönni vele, mindig együtt kávéztunk, és rengeteget beszélgettünk. Mivel nemrég a világbajnokságon egy csoportban játszott Eszéken a magyar és a román válogatott, felmentem Marian szobájába, hogy találkozzunk és néhány szót váltsunk. Amikor a héten hazaköltöztem Barcelonából, az volt az első dolgom, hogy két gyertyát gyújtsak az emlékére.

Ön is el tud utazni a bukaresti temetésre?

Hála Istennek meg lehetett oldani, hogy nekem is jusson egy hely a repülőn.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik