A mérkőzést megelőző átmoz gató edzés helyszínén szembesülhettünk azzal, milyen tradíciói vannak Oroszországban a kispályás labdarúgásnak. A csarnokban gyakorló gyerekcsapatokkal korosztályonként komplett edzői stáb foglalkozik, s a létesítmény vezetőjétől megtudtuk, a jekatyerinburgi iskolák tornacsarnokának többségében nem kosár- vagy kézilabda-, hanem futsalpályafelfestés látható a parketten. Azt viszont már Emil Alijev, az Orosz Labdarúgó-szövetség kispályás futballért felelős vezetője árulta el, hogy Oroszországban tiltják az átjárást a nagypályás játék és a futsal között.
„Egy bizottság kizárólag azzal foglalkozik, hogy figyeli a regisztrált nagypályás és az igazolt futsaljátékosokat, és ha feltűnik egy labdarúgó, aki mindkét szakágnál szerepel, azonnal jelzi, mi pedig eljárást indítunk az ügyben – mondta Emil Alijev. – A kispályás
bajnokságban profi játékosok futballoznak, jóllehet, ők nem akkora sztárok, mint az Európa-bajnokságon harmadik szbornaja tagjai, de népszerűek, és rendesen megfizeti őket a klub, ezért nem szorulnak a nagypályás játékra.”
Mindez az esti mérkőzésen is megmutatkozott: amíg a magyar válogatottban parkettre lépők közül néhányan alacsonyabb osztályú bajnokságokban is futballoznak, addig a hazaiak profi klasszisai a futsal legjobbjai, így könnyedén ütötték ki Kozma Mihály csapatát, és kerültek a torna döntőjébe, ahol a másik ágon 1–0-ra diadalmaskodó orosz ligaválogatott (az együttesben csupa brazil futballozik) ellen mérkőznek csütörtökön. Nemcsak a finálétól, de nagyobb pénzdíjtól is elesett nemzeti csapatunk a vereség miatt: összesen ötvenezer dollárt osztanak szét a viadal után, ám számunkra már csak az a kérdés, hogy ötezer vagy tízezer dollár üti-e a küldöttség markát. A bronzéremről és a pénzdíj nagyságáról a magyar–horvát meccs dönt, de a jövő évi Eb-re való felkészülést tekintve így is hasznos tapasztalatokkal gazdagodott a válogatottunk.
