„Sajtó?” – szegezi nekünk a kérdést egy sárga esőkabátban toporgó biztonsági őr, és hiába bólogatunk, az MLSZ székházába csak az újságíró-igazolvány megvillantása után léphetünk be. A tágas aula megtelt élettel: öltönyös férfiak társalognak a terem távoli szegleteiben. Alig múlt délután egy, amikor „vezényszóra” összegyűlnek, s közösen vonulnak a nagy előadóba; kezdődik az elnökségi ülés második felvonása, immár a megjelent 11 élvonalbeli klubtulajdonossal kiegészülve.
S hogy milyen volt az első – a délelőtti?
„Ha nem mondok semmit, az rögtön jelzi, hogy mennyire unalmas” – élcelődött Serényi Péter sajtófőnök, holott az egyik legfontosabb napirendi pont a 2009-es költségvetés elfogadása volt. A „kötelező gyakorlat” kipipálva: a szövetség 2.5 milliárd forintból gazdálkodhat. Nem véletlenül írtuk korábban, hogy bár az MLSZ székháza a Kánai úton van, a közterületet átkeresztelhetnék Kánaáni útra…
Az elnökség döntött arról is, hogy az idei közgyűlést május 3án tartják, méghozzá a Telki edzőközpontban, amelyet egy nappal korábban avatnak fel. Úgy tűnik, az átadóünnepségen az UEFA elnöke, Michel Platini mellett a FIFA első embere, Joseph Blatter is részt vehet.
De vissza a csütörtöki elnökségi ülésre, hiszen egy napirendi pont még hátravolt: az élvonalbeli csapatok vagyonértékű jogaival kapcsolatos kérdések (vagyis az MHLL és az Advertum Kft. közötti megállapodás) tisztázása.
„Az MHLL-ülésre jöttem” – lihegi egy későn érkező, de a szigorú ajtónálló kérdően néz rá: „Hiszen itt MLSZ-elnökségi van.”
A fagyos hangulatot csak a portás kisasszony mosolya oldja, a férfi céltudatosan halad tovább a nagy előadó irányába:
„Nekem egyre megy.”
Fél kettő előtt befut Tarsoly Csaba MHLL-elnök is.
„Csókolom!” – köszön a győriek első embere, majd eltűnik az előadóban – az ajtók pedig bezáródnak mögötte.
„Gyula! Te vagy a Gyula, nem? Menjél fel enni!” – szól egy órával később egy tálcával egyensúlyozó hölgy a biztonsági őrnek. Mi hiába vártuk, a megbeszélésről még csak egy „hírmorzsa” sem hullott a tányérunkba. A forgatásra érkező televíziós stábok megunják a várakozást; vágókép lesz a csukott ajtóból és a redőnnyel elsötétített ablakból.
Tán Gyula is jóllakott már, amikor három óra körül Tarsoly Csaba villámléptekkel távozik. Hiába fülelünk, csak Kisteleki István MLSZ-elnök szófoszlányai szűrödnek ki a teremből: „A szövetség határozottan… ígérhetem… nem lesz…”
Aztán láss csodát: fél négykor kitárul az ajtó, kivonulnak a klubtulajdonosok, hogy aztán az elnökségi tárgyalóban dugják össze a fejüket.
„Hol folytatódik?” – kérdezi tanácstalanul a paksiak ügyvezetője, Balog Judit, majd George F. Hemingway már mutatná is az utat a csinos hölgynek: „A mosdóban…”
„A fehér füst nem itt, hanem ott száll fel” – bök Elbert Gábor főtitkár a tulajdonosok mögött becsukódó ajtóra, majd miután a klubvezetők egyezségre jutottak, néhány perc múlva már el is készül a délutáni várakozást lezáró sajtókommüniké.
„A tulajdonosok és az MLSZ elnöksége megegyezett – fog bele Elbert Gábor, aki a folytatásban különösen ügyel arra, hogy ne vegye szájára az Advertum szót. – Az egyezség biztosíték arra, hogy végre rendezni lehessen a labdarúgásunkat évek óta terhelő 3.1 milliárdos tartozást, és a vagyonértékű jogok hasznosításából befolyó pénzek elosztását.
Eljutottunk oda, hogy nem pusztán a cél közös, de az odavezető útra is együtt lépünk.”
Magyarán a másfél esztendeje az MHLL-re átruházott vagyoni értékű jogok visszakerülnek az MLSZ-hez, amely úgy szándékozik a hasznosításukról gondoskodni, hogy a klubok bevételei gyarapodjanak.
Legalább nem rabolták egymás idejét…