A legjobbkor néz gyermekáldás elé Mohamed Aida és Knapek Edina: mindketten úgy tervezték, hogy Peking után, amint lehet, szülnek. És mindketten elhatározták: szülés után visszatérnek. „Külön öröm nekem, hogy Edinával egy időben várunk gyermeket, hiszen a páston kívül is közel állunk egymáshoz – mondja Mohamed Aida. – A decemberi országos bajnokság alatt már tudtam, hogy áldott állapotban vagyok, de nagyon az elején jártam még. Nem erőltettem meg magam, vastagabb mellényben és hasvédőben versenyeztem. Mozgok most is, lábmunkát végzek, szúrópárnázom, és vágyakozva nézem a többieket, mert nagy a mozgásigényem, és nehéz megállnom, hogy ne vívjak. De sífutni is voltam Kanadában, az nem jár olyan rázkódással, mint a lesiklás. Mindenféleképpen viszszatérek, talán már az év végén. A pengeéhségem biztosan meglesz, a nagy cél pedig 2012.”
A 2008-as olimpiai elődöntős csapattárs, Knapek Edina másfél hónappal Mohamed Aida előtt jár: júniusban kisfiúnak ad életet. Akár már az októberi, törökországi vb-n újra versenyezne. „Most is lent vagyok a vívóteremben, hogy ne felejtsem el a szagát – mondja. – Futok, gimnasztikázom, alkalmanként iskolázom is, hogy a kezemben maradjanak a mozdulatok, és ne teljen el olyan sok idő anélkül, hogy tőrt fognék. Az országos bajnokságon orvosi engedélylyel, három hónapos terhesen vívtam, próbáltam titokban tartani, nem is sokan vették észre, hogy miért más a mozgásom.”