A versenyigazgatóság a saját útját járta

A szabály úgy szól, ha bármilyen okból félbeszakítanak egy szelektív szakaszt, a körülmények figyelembevételével a zsűri határozza meg, mennyi a fix idő (és fontos, hogy itt nem büntetésről van szó), amit azok kapnak, akik nem teljesítették a szakaszt. Ez azért érdekes, mert a legjobb magyar autós eredményt birtokló Palik Lászlót a csütörtöki szakaszról a 175. kilométernél kiterelték, s az első fixidőnek köze sem volt a másodikhoz, amely alapján a magyar a 12. helyről a 21.-re esett vissza. A történtekről a zsűri portugál tagját, Horácio Manuel Rodrigues Goncalvest kérdeztük.

Mi alapján szabták ki a büntetéseket a csütörtöki szakasz után?

A legfontosabb kérdés, amit tisztázni kell, hogy ez nem büntetés, hanem fix idő, amit mindenki megkapott, aki nem teljesítette a szakaszt. Úgy számoljuk ki, hogy vesszük az adott pilóta teljesített idejét, a legrosszabb célba érkező versenyző idejét a törölt szakaszon, ehhez jön még a fix idő.

Akkor miért volt csütörtök este teljesen más a sorrend (a fix időkkel), mint egy nappal később?

Mindennap 19 óráig kell meghatároznunk a másnapi rajtlistát, s ebben az időpontban még körülbelül 18 csapat úton volt, nem érte el a célt. Így nem lehetett megfelelő döntést hozni. Úgyhogy megadtuk a rajtlistához szükséges időket, majd amikor mindenki célba ért, újra elemeztük a helyzetet, hogy ne járjon rosszabbul az, aki befejezte a szakaszt, mint az, aki nem.

Ezek szerint döntésük megváltoztatásához semmi köze sem volt a Szalay Balázs által benyújtott és további harminc versenyző által aláírt észrevételnek?

Nem. Ez nem óvás volt – azért fizetni kell –, csak észrevétel, amit néhány versenyző aláírt, s ami kérdéseket vetett fel. De nem emiatt változtattuk meg az eredményt, egyébként is megtettük volna.

Ha már az írásos észrevételnél tartunk, Palik Lászlóék egyébiránt fellebbeztek a zsűri döntése ellen, s megfizették az ezért kiszabott borsos árat. A fellebbezést elutasították, de visszaadták a pénzt…

Enyhén szólva furcsa megoldás.