Minden találkozó nehéz lesz

Először is köszöntöm a fanzone.hu blogzónájának olvasóit! A horvátországi férfi kézilabda-világbajnokság ideje alatt jómagam is kifejtem véleményemet a látottakról.Tudom, hogy a közvélemény elsősorban a házigazda horvát, és a spanyol csapatot tartja a fő esélyesnek, de véleményem szerint nagyon kiegyenlített a mezőny, amelyben több, úgymond „sötét ló” is található. A pekingi olimpián az akkor még a női együttest irányító Hajdu Jánossal természetesen nyomon követtük a férfi kézilabdázók versenyeit is, és már ott feltűnt, milyen dinamikusan fejlődik néhány válogatott. Szerintem meglepetést okozhat, de bizonyosan borsot törhet mások orra alá Dél-Korea, és a bravúrra képes alakulatok kategóriájába sorolnám Egyiptomot vagy Kubát is.Hajdu János szövetségi kapitánnyal egyetértek abban, hogy lépésről lépésre kell haladnunk, és senkit sem lebecsülve teljesíteni a minimális célt, vagyis a középdöntőbe kerülést. Minél előbb be kell biztosítani a továbblépést a csoportból, hogy megnyugodjanak a kedélyek. Szerintem a nyolc közé jutás reális elvárás a magyar együttestől. Úgy láttam a felkészülési mérkőzéskeen, hogy Nagy László nemcsak szakmailag fejlődött sokat, hanem emberileg is. Most már a csapat vezére tud lenni, ráadásul sokat segíthet, hogy összeértek a korosztályok. Korábban volt némi probléma ebből, de úgy tapasztaltam az előkészületi találkozók során, hogy már sokkal inkább csapatként funkcionál a magyar válogatott. Szinte minden poszton vannak klasszisaink, és a beugró emberek is képesek hozni a megfelelő színvonalat – ehhez most párosulhat a jó csapatszellem is.Az olimpia utáni világversenyeknek mindig más-más célkitűzéssel vágnak neki a résztvevők. Úgy tudom, hogy a franciáknál nagyon kicserélődött a keret, ami persze nem jelenti azt, hogy gyengébbek lennének. Sőt előfordulhat, hogy az ezúttal lehetőséghez jutó fiatalok vérszemet kapnak. A házigazda Horvátország válogatottja (sokan a kézilabdázás braziljainak tartják őket) bizonyosan nagyon komolyan veszi majd a viadalt, és nemcsak mivel saját közönsége előtt játszik, hanem mert lehet, hogy a társaságból sokaknak ez lesz az utolsó világversenyük. Ezúton is nagyon sok sikert kívánok a magyar együttesnek a horvátországi tornán. Reméljük, hogy Nagy Lászlóék sikeréről sokat tanakodhatunk majd ezen a blogon keresztül is.