Ez azért nem a megye kettő!

Hogy milyennek kell elképzelni egy szerda esti, Newcastle United–Hull City 3. fordulóbeli FA-kupa-találkozót?

„Izgalom volt, színvonal kevésbé, helyzet alig akadt, érezni lehetett, hogy egy gól dönt” – foglalta össze a pályán történteket csütörtök délután a 90 percen át foglalkoztatott Halmosi Péter. Abból, hogy az imént nem 120 percet írtunk, kikövetkeztethető: az a bizonyos találat még a rendes játékidőben esett, és mivel azt a magyar középpályás csapattársa, Daniel Cousin szerezte, az angol kollégák többsége arról tudósított, hogy meglepetés született a St. James Parkban.

„Egyesek szenzációként könyvelik el a továbbjutásunkat, mondván: a kiscsapat felülkerekedett neves vetélytársán, csakhogy ebben a szezonban még egyszer sem győzött le minket a Newcastle, így szerintünk akkor beszélhetnénk nem várt eredményről, ha kikaptunk volna” –

fogalmazott a középpályás, aki alighanem a kedvenc csapatai között emlegeti a Unitedet, hiszen a Premier League-ben éppen a „szarkák” ellen debütált, és a szeptember 13-án elért kettő egyes sikerből egy tizenegyes kiharcolásával vette ki a részét.

Az újonc magyar légiósa azóta még 14 alkalommal szerepelt bajnoki meccsen, igaz, jobbára csereként.

„Van bennem hiányérzet, mert szeretnék minél többet játszani, azt viszont nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy ez mégiscsak a világ legerősebb bajnoksága, nem pedig a megyei másodosztály – utalt arra Halmosi Péter, hogy arrafelé minden pályán töltött percnek jelentősége van. – Bő a keretünk, ráadásul az edzőnk szeret rotálni, így nemegyszer megesett már, hogy jelezte, maximálisan elégedett volt a teljesítményemmel, aztán a következő meccsen a padra ültetett… Szóval a helyzetem nem egyszerű, de egyelőre tudom kezelni. Az mindenesetre megnyugtat, hogy a legtöbb meccsen szóhoz jutottam. Ha nem lennék keretben, akkor bizonyára el akarnék menni, így azonban nem lehetek csalódott.”

No meg úgy sem, hogy a válogatott legutóbbi mérkőzését végigjátszotta a fedezet – balhátvédként. Kérdés: az Izrael elleni felkészülési találkozóra, majd az albániai vb-selejtezőre is úgy készül-e, hogy a védősorban kap helyet?

„El tudom képzelni, hogy így lesz – ismerte el Halmosi Péter. – Észak-Írországban jól működött a hátsó alakzat, lám, nullára lehoztuk a meccset. Ahogy hallom, odahaza is jó visszhangja volt ennek, arról nem beszélve, hogy Angliában is elismerik az ilyesmit. Ha nem kapunk gólt, csak veregetik a vállunkat, és mást nem mondanak, mint hogy very good, very good…”