Síppal már jók vagyunk!

Habár a kínai horoszkóp szerint a patkány évét éljük, azzal talán még a budapesti karácsony meghitt napjaira kíváncsi s az ünnepi fényekben pompázó fővárosi nevezetességeket fényképező keletázsiai turista sem vitatkozna, hogy a 2008-as esztendő a magyar futballban egyértelműen a játékvezetés éve volt. Mert ha a kivilágított budai vár és a Szent István-bazilika fotózása közben a Magyarországra látogató érdeklő orra alá dugnánk és ismertetnénk vele azt a statisztikai adatot, amelyből kitetszik, hogy az idén rendezett négy, a nemzeti válogatottak számára kiírt FIFA-tornából háromban honfitársunk vezette a döntőt, alighanem jóváhagyná a horoszkópmódosítást.

A magyar futballvezetőség mindenesetre büszke a példátlan sikerre: az 1994-es amerikai labdarúgó-világbajnokság fináléját dirigáló Puhl Sándor bíráskodása óta a legnagyobb eredményt mutatta fel a játékvezetés, ugyanis Kassai Viktor a pekingi olimpia döntőjét (Argentína–Nigéria) vezette, Török Károly a brazíliai futsal-vb aranymeccsén (Brazília–Spanyolország) fújt, Mészáros István pedig a franciaországi strandfoci-vb fináléjáért (Brazília–Olaszország) felelt. Bár a 2008-as negyedik FIFA-eseményen, a női U20as labdarúgó-vb-n nem Gaál Gyöngyi dirigálta a címmérkőzést, azért az ő révén Chilében is érdekelt volt a magyar játékvezetés.

Négy világverseny három magyar főszereplővel – garantáltan megismételhetetlen bravúr.

Kérdés: kinek az érdeme ez? Valóban ilyen előkelő a megítélése a hazai játékvezetésnek a nemzetközi futballban, vagy a játékvezető-bizottságnak (JB), illetve az MLSZ-nek köszönhető ez a diplomáciai siker?

Ki lobbizik a mieinkért a háttérben?

Netán az UEFA a nemzetközi szövetségen keresztül szeretné kárpótolni Magyarországot az elbukott 2012-es Eb-pályázatért?

„Az utóbbi felvetésre mint korábbi sportszakállamtitkár, az Eb-pályázat mellett is dolgozó vezető azt tudom mondani: a játékvezetőinket ért megtiszteltetésnek semmi köze sincs az elvesztett pályázathoz – mondta lapunknak Elbert Gábor, a Magyar Labdarúgószövetség főtitkára, aki a magyar-horvát közös kandidálás idején a honi sport első embere volt. – Sajnos a sikertelen beadványt csak itthon siratjuk, Európában már az eredményhirdetés másnapján elfelejtettek bennünket, senkit sem érdekel a bánatunk. Ez sem kompenzáció, de ha a lengyel-ukrán rendezéssel valamilyen gond lenne, akkor számításba venne minket az UEFA. Más kérdés, hogy hiába akarna mondjuk Magyarországra bízni egy csoportkört, nincs olyan stadionunk, amely megfelelő lenne a mérkőzések lebonyolítására… Azt már MLSZalkalmazottként állítom, hogy Kisteleki István elnök és Bienerth Gusztáv nemzetközi igazgató révén kifejezetten előkelő pozícióban van a magyar futball a nemzetközi vezetőség szemében. Mondhatom, ezen a téren jelentősen jobban állunk, mint válogatottunk az aktuális FIFA-ranglistán.”

Az tehát Elbert Gábor szavaiból is kitetszik, hogy sportdiplomácia nélkül nincs eredmény, arról viszont már Márton Sándor korábbi FIFA-minősítésű partjelző – aki mostanság az MLSZ játékvezetői bizottságának tagja – beszélt lapunknak, hogy a Vágner László vezette testület milyen munkát végez a magyar bírók külföldi megítélése érdekében. Nos, megtudtuk: egyrészt a személyes benyomások, kapcsolatok is elengedhetetlenek ahhoz, hogy a honi játékvezetőket egyre gyakrabban foglalkoztassa a FIFA, másrészt az az anyagi támogatás is nagy segítséget nyújt a jövőbeni boldoguláshoz, amelyet egy 2006-ban kiírt pályázat során nyert el a JB.

„Vágner László és Piller Sándor több, az UEFA-n belül a játékvezetésért felelős prominens személlyel is baráti viszonyban van, és ők fáradhatatlanul dolgoznak azért, hogy a magyar játékvezetők minél inkább előtérbe kerüljenek – magyarázta Márton Sándor. – Persze ez a lobbimunka mit sem érne, ha a lehetőséghez jutó játékvezetőink betliznének a rájuk bízott meccseken. Ez viszont nem jellemző, sőt speciel a három, olimpiai, futsal-vb- és strandfutball-vb döntőn fújó bírónkról kézhez kapott ellenőri jelentés bizonyítja, jól döntöttek az illetékesek, amikor Kassai Viktort, Török Károlyt, valamint Mészáros Istvánt bízták meg a feladattal. Ez egyrészt a játékvezetés magyarországi megítélésének is jót tett, kvázi a munkánk ingyenreklámja, másrészt pedig a kitűnően teljesített megbízások talán arra sarkallják a nemzetközi illetékeseket, hogy továbbra is bátran bízzanak a magyar bírókban.”

Erre példa, hogy Kassai Viktor a napokban Tunéziában járt: arra kérték, a bajnokság egyik csúcsrangadóját vezesse. S hogy a jövőben az ideihez hasonló évet zárhasson a hazai játékvezetés, ahhoz ad nagy segítséget az UEFA convension (amelynek Piller Sándor is tagja): a testület pályázatán nyert pénz a fiatal játékvezetők képzését szolgálja. Az első évben kétszázezer svájci frankot – mintegy harmincöt és fél millió forint –, majd öt éven keresztül százezret – körülbelül tizenhétmilliónyolcszázezer forint – utalnak a JB számlájára. Többek között minden tehetséges bíró mellé egy mentor kerül, aki szakmai felügyelőként vesz részt a fiatal képzésében, folyamatosan követi a karrierjét, és ennek anyagi vonzatát a pályázattal megnyert pénzből fedezik.

Így bár kétségtelen, hogy az idei siker példátlan, és talán egyetlen nemzet sem tudja egyhamar felülmúlni, remélhetőleg az UEFA anyagi segítségének köszönhetően a jövőben is hasonlóan eredményes lesz nemzetközi szinten a magyar játékvezetés.

Azt pedig ki-ki döntse el maga, hogy 1994-et vagy 2008-at nevezi-e majd a futballtörténelem a játékvezetés évének Magyarországon.