Jók az öregek a háznál

A megbízott körmendi veze tőedző mandátuma még egy meccsre meghosszabbodott, Hencsey Tamás tehát újabb lehetőséget kapott a bizonyításra – és egy bónuszesélyt az élettől azzal, hogy kisebb sérülése miatt az ellenfél szakmai igazgatója, Sztojan Ivkovics nem vethette be legjobb játékosát, Bencze Zoltánt ezen az estén. Így nagyobb szerep hárult az idény eddigi részét aktívan végigpihenő Czigler Lászlóra, de megint nem a sokszoros válogatott center húzta a hazaiak szekerét, hanem ezúttal egy másik veterán, az első félidőben csereként beállva is tíz pontig jutó Dragan Alekszics. A Mecsekalján még a 32. életévében is emblematikus figurának számító – ő látható a PVSK 2008–2009-es műsorfüzetének címlapján – szerb légiós ráadásul fontos lepattanókat is szerzett, vagyis a vártnál sokkal többet tett azért, hogy a nagyszünetben a remek második negyedet produkáló hazaiak négy ponttal tartsanak előbbre.

Csakhogy figyelmeztető jel lehetett a pécsiek számára, hogy hét hárompontos is betalált vendégrészről, márpedig ha a körmendieknek jól megy a távoli dobás, ritkán szoktak kikapni. Ezt alátámasztva a harmadik negyed első két kosarával, a lengyel Zbigniew Bialek két triplájával fordított is a fordulást követően a piros-fekete alakulat. Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy ebben jó védekezése is segített, ugyanis a játékrész első felében, a negyed első öt percében a vendégek nem kaptak kosarat. A folytatásban sem ízlett a körmendi zóna a pécsieknek, akik egyre-másra rontották el a tiszta helyzetekből elengedett távoli kísérleteket. Az áttörést e téren az amúgy inkább center Tóth Norbert két hármasa jelentette, a pécsi kosaras olyannyira belejött, hogy szezonbeli legjobb meccse kerekedett a péntekiből: egyetlen dobást sem hibázott! Nélküle bizony elúszhatott volna a hajó hazai szempontból, a záró etapban viszont már az egyre tanácstalanabbá váló látogatók kerültek nehéz helyzetbe – szurkolói szerint a játékvezetők hathatós közreműködése folytán. Ezt a vélekedést valamelyest alátámasztja a büntetőarány, ám sokkal inkább azért győzött magabiztosan a Panthers, mert jókor váltott ritmust. Éppen az utolsó negyedre tartogatott egy 12–0-s rohamot, majd utána higgadt és tudatos kosárlabdával őrizte előnyét.

Ráadásul a végére Czigler László is belejött, akinek tizenegy lepattanójára irigykedhettek az összecsapás folyamán mindössze egy támadólepattanót megkaparintó körmendiek.