Kevés fizetésből is motiváltak a fiatalok

A mérkőzésről tudósított: DOROS LÁSZLÓ, LIPCSEI ÁRPÁDA mérkőzésről tudósított: DOROS LÁSZLÓ, LIPCSEI ÁRPÁD
Vágólapra másolva!
2008.11.02. 01:11
Címkék
A kiesés ellen küzdő együttes megverte az élcsapatot: ez normál esetben is nagy szó, hát még úgy, hogy a győztes alakulat játékosai a nyár óta alig láttak fizetést.

A maga nemében csoda, amit szombat este a DVTK végrehajtott: a Soproni Ligában a hetedik forduló óta nyeretlen pirosfehérek hazai pályán 1–0-ra legyőzték a kört megelőzően a negyedik helyen álló Haladást. A legkevésbé sem hétköznapi siker hátterében mindamellett a szikár magyar futballvalóság apró történetei állnak. Vegyük például a diósgyőri alaphelyzetet: a DVTK futballistái a nyár óta alig jutottak némi pénzhez. Hogy lehet így motiválni a csapatot? Hogy lehet így arra kérni egy játékost, hogy úgy fusson ki a pályára, mintha az aktuális lenne élete legfontosabb mérkőzése?

A jelek szerint van megoldás, Sisa Tibor, a miskolciak trénere legalábbis rendelkezik valamiféle különleges képességgel, amellyel győzelembe sikerült hajtania övéit. „Tudtam, hogy olyan helyre jövök, ahol országos szinten nem feltétlenül a legjobbak a feltételek, nekem viszont szinte lényegtelen, milyen feltételek közepette, de a lehető legtöbbet kell kihoznom játékosaimból. Erre szerződtem, mert ez a munkám és ez a hitvallásom” – mondta már az összecsapás lefújását követően Sisa Tibor.

Mindazonáltal a nógrádi illetőségű, nem csupán a trendi UEFA pro licences papírt, de pedagógusi diplomát is szerző vezetőedző Miskolcra kerülése is önálló bekezdést érdemel, éppen a diósgyőri pénztelenség miatt. Az MLSZ korábbi szövetségi edzőjét október elején – szövetségi híresztelések szerint – éppen a Kánaánt idéző miskolci körülmények késztették „lelépésre”. Ehhez képest ugyebár Borsodban (is) csúsznak a fizetések.

Visszatérve a mérkőzésre: az U19-es válogatottal a nyáron Eb-bronzot szerző szakember elődjével, Vágó Attilával ellentétben bátran nyúl a fiatal játékosokhoz, akik ezúttal busásan meghálálták a bizalmat. A 18 éves Takács Péter a paprikás hangulatú találkozó legjobbjának bizonyult.

„Mindig is tartottam magam az általam alkotott szabályokhoz: nem a kor számít, csak a teljesítmény emelhet be valakit a csapatba, és csakis annak hiánya veheti ki. Ki más tenne be egy tehetséges, fiatal srácot az együttesbe, ha nem a volt utánpótlás szövetségi edző? Van, akinek most adatik lehetőség, és van, akinek várnia kell, de mindenki szóhoz jut – mondta játékosáról Sisa Tibor, aki annak idején először hívta meg a futballistát az U18-as válogatottba. – Csupa szív, taktikailag nagyon fegyelmezett játékosról van szó, aki minden apróságra odafigyel, s minden szabályt betart. Türelmesnek kell lennünk vele.”

Ha már fiatal diósgyőrieket említettünk, szólni illik a többiekről is: Bokros Tibor vagy Búrány Zoltán ugyancsak „Sisafiú”, és Lipusz Norbert is több lehetőséget kap az új szakvezetőtől.

„Őszintén szólva nem számítottam rá, hogy kezdő leszek, ennek ellenére igyekeztem megfelelni az elvárásoknak – nyilatkozta boldogan a gólpasszát követően túlzott gólörömért sárga lapot kapó Takács Péter. – Addig tudtuk a saját tempónkat és futballunkat játszani, amíg ránk nem jött a Haladás. A nyáron döntöttem úgy, hogy elfogadom a DVTK ajánlatát, és eljövök Agárdról, a Sándor Károly-akadémiáról. Miskolcra boldogan jöttem haza, tudtam, hova érkezem. Ha nem is élcsapatról van szó, de a szurkolótábora feltétlenül a legjobb az országban. Megnyertük a mérkőzést, és legalább tíz percig ünnepeltek minket a lefújás után. Ezt kisebbfajta csodaként éltem meg.”

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik