Az albánok nagyobb sikerrel jártak Bragában, mint Budapesten: Arie Haan együttese a hazánk elleni szombati vereség után óriási meglepetésre pontot szerzett a szerda este, lapzártánk után véget érő portugáliai mérkőzésen. A vendégek főképp Arian Beqaj védéseinek köszönhetően állták a sarat a talán túlzottan is magabiztos házigazdák ellen, akik tizenegy, majd tíz ember ellen is (a Ronaldót arcba tenyerelő Admir Teli pályára lépése után alig negyedórával megkapta második sárga lapját) elszórakozták nagyobbnál nagyobb helyzeteiket. Hugo Almeida például egymaga kétszer fejelhetett ajtó-ablak helyzetben – egyszer a kapufát találta el –, és a kiugró Nani előtt is óriási lehetőség adódott, miután Nuno Gomes a tizenhatos vonaláról elé sarkalta a labdát, ám a Manchester United játékosa a kapusba lőtt. Arról persze szó sincs, hogy Albánia érdemtelenül jutott ponthoz, elvégre Besart Berisha az utolsó percekben kis híján a győztes gólt is megszerezte. A portugál sajtó főcímei máris Máltára emlékeztettek – úgy tetszik, a szigetországhoz nem csak Magyarországon fűződik „nemzeti futballkatasztrófa”. A válogatott 1987-ben 2–2-re végzett Máltával, ami után Rui Seabra szövetségi kapitány azonnal távozott posztjáról; sokak szerint a botlást most is hasonló lépésnek kellene követnie. Carlos Queiroz persze egészen más véleményen van. „Az én munkám ezzel még nem ért véget. Mindent megtettünk a sikerért, lőttünk távolról, lőttünk közelről, de néha a labdarúgás tréfát űz velünk. Mai teljesítményünkre igenis lehet építeni” – fogalmazott a szakvezető.