Amit vállaltak, megtették
„A kapitány ezt kérte, mi ezt vállaltuk, és megcsináltuk” – vont rövid, de kifejező mérleget Dárdai Pál a mögöttünk hagyott két világbajnoki selejtezőről. A Hertha BSC 55-szörös válogatott középpályása kérdésünkre elmondta: a pálya talaja erősen akadályozta, hogy folyamatos játék alakulhasson ki.
„Látja, ebben sincs szerencsénk, hallottuk, hogy most kicserélik a Ta’ Qali gyepét, aki utánunk lesz Málta vendége, már biliárdasztal-simaságú gyepszőnyegen futballozhat” – mondta a labdarúgó, de gyorsan hozzátette: ez sem számít – kizárólag a három pont. Dárdai Pál szerint éppen ez volt a maximum, amit a Málta elleni meccsből ki lehetett hozni. Az albánok portugáliai pontszerzésére pedig így reagált: „Egész
Európa látja, a mezőny kiegyenlített, ha bárki bárhol győz, annak örülni kell, csak mi vagyunk olyanok, hogy ha kikapunk, ügyetlen a csapatunk, ha győzünk, akkor az ellenfél a béna, meg a csoport gyenge.”
A találkozó elején hosszasan kellett ápolni a hazaiak legjobbját, Michael Mifsudot, akinek tarkója éppen Dárdai Pál belépője után kezdett erősen vérezni. Megoszlottak a vélemények, vajon szándékos durvaság vagy szerencsétlen baleset történt-e. Adódott a kérdés: ha Dárdai Pál a játékvezető, mit adott volna a vétkesnek?
„Semmit – riposztozott a fedezet. – Nem kaptam sárga lapot, és nem is kellett volna. Ütköztünk, elvesztettem az egyensúlyom, és Mifsud valahogy a lábam alá bukfencezett. Ilyen van a mai futballban, sőt ennél keményebb csattanásokban is részt vettem már, de nem akartam sérülést okozni. Érdekes, hogy ezt hozza szóba, azt nem, hogy éppen a csatár műesése miatt jogtalanul kapott sárga lapot Gera Zoltán. A támadó két éve is hepciáskodott velünk, ha jobban meggondolom, nem nagyon viselt meg, hogy ápolni kellett. A mi legjobbjainkat is ütik-verik az ellenfelek, egy-két fault ma már belefér, hogy az izgága ellenfélnek aznap ne nagyon legyen kedve ugrálni.”
Négy selejtezőből háromszor nem kaptunk gólt, ez a védelem dicséretére válik, amelynek oszlopa ezúttal is Juhász Roland volt.
„Hallottam, hogy a televízió nézői nem látták a második félidőt – mondta az Anderlecht védője. – Talán erre szokták mondani, nem sok mindenről maradtak le a szurkolók… A hazaiaknak nem volt nagy helyzetük, bár az utolsó tíz percre feljöttek, és akkor kis túlzással több dolgunk volt, mint addig összesen. Ezért mentünk, győztesen jöttünk haza, és csak ez számít.”
Természetesen szóba került a gól nélküli portugál–albán meccs: Juhász Roland szerint kiegyensúlyozott a csoport, és a keresztbeverések még meglepetéseket tartogathatnak.
„A bragai iksz azért jelzi, nem olyan magától értetődő legyőzni Albániát, még hazai környezetben sem – mondta a védő. – A sorsoláskor Portugáliát abszolút esélyesnek kiáltották ki: Dániát és Albániát fogadta, Svédországba és Máltára utazott, pontosan úgy, mint mi. Nekünk e négy meccsből hét, a portugáloknak öt pontjuk van… Persze ez nem jelenti azt, hogy mi jobbak lennénk, de ahogy a magyar közvélemény beszél a magyar és a portugál csapatról, ahhoz képest hízelgő ez az állás, ugye? A vébé messze van, nem is szabad foglalkoznunk vele, azon vagyunk, hogy a hátralévő selejtezőket a lehető legjobb pozícióból várhassuk.”
