Örüljünk az egy pont nak, vagy bánkódjunk az eltékozolt kettő miatt?Örüljünk az egy pont nak, vagy bánkódjunk az eltékozolt kettő miatt?
Én a csalódottak közé tartozom – felelte a Hannover légiósa. – Hiszen a bal lábamban volt a győzelem, ám hiába adódott két lehetőségem is a gólszerzésre, egyikkel sem éltem. Elhiheti nekem, nálam jobban senki sem bánja, hogy kihagytam a helyzeteimet.
Különösen a másodikat fájlalhatja.
De még mennyire fájlalom! Ahogy vezettem a labdát a dánok kapuja felé, végig azt néztem, hogyan tudnám lepaszszolni Hajnal Tamásnak, csakhogy Daniel Aggerről kiderült, nem véletlenül erősíti a Liverpoolt: olyan jól zárt, hogy esélyem sem volt a pontos átadásra. Így az utolsó pillanatban úgy döntöttem, hogy kapura lövöm – a végeredmény ismert. Utólag persze könnyű okosnak lenni, de ha laposan veszem célba a kaput, biztos, hogy betaláltam volna. Nem tudok más mondani: sajnálom.
További ok a szomorkodásra: az egy pontnál több volt ebben a meccsben.
Magam is úgy érzem, hogy jobban teljesítettünk, mint a dánok; a látogatók jóformán helyzetet sem dolgoztak ki. A klasszisegyüttest az különbözteti meg az átlagostól, hogy az ilyen mérkőzéseit megnyeri – úgy fest, mi még nem jutottunk el arra szintre, hogy a fölényünket győzelemre váltsuk.
Mi hiányzott elsősorban a sikerhez?
Az én gólom… Ha jobban koncentrálok, illetve koncentrálunk, valószínűleg három ponttal kezdjük a sorozatot. Biztató jelek ugyanakkor voltak, hogy mást ne mondjak, fizikailag végig bírtuk a versenyt a dánokkal.
Elfáradt?
Rettenetesen! Igyekeztem mindent kiadni magamból, nem tartalékoltam a svéd meccs miatt.
A szerdai rivális döntetlenre végzett Albániában – ez jó hír?
Abból a szempontból igen, hogy Svédország is két pontot vesztett. A tiranai nulla nulla viszont azt is bizonyítja, hogy az albánokkal is számolni kell. Habár hannoveri csapattársam, Altin Lala már előre figyelmeztetett, hogy vigyázni kell velük. Kicsit el is bizonytalanodtam, mert nemrég fogadtam vele, hogy oda-vissza megverjük őket…
A stockholmi csata sorsdöntő lesz?
Szerintem nem, mivel azt követően még csak két körön leszünk túl. Két mérkőzés után nem is szabad ítéletet hirdetni, majd ha lejátsszuk a hátralevő nyolcat, akkor kerülhet sor a bizonyítványosztásra.
Milyen érdemjegyben reménykedik?
Hol van még a jövő őszi zárás?! Egyelőre foglalkozzunk csak a következő meccsel. Nem ígérkezik könnyűnek, az említett döntetlen miatt a házigazdák minden bizonnyal nekünk esnek majd, de a helyzetünket nem tartom reménytelennek. Sőt: a dánok után a svédeknek is meg akarjuk mutatni, hogy nem vagyunk mi olyan rosszak…
