Kapitányimport
Tiranában úgy tudják, érdemes „import” szakembert alkalmazni. Az albánok már az ezredforduló után pozitív tapasztalatokkal gazdagodtak ilyen téren, főképp, amikor 2002 decemberében Hans-Peter Briegel vette kezébe a marsallbotot. A négy esztendeig tartó német irányítást aztán horvát követte: 2006 májusában Otto Baric foglalta el az albán kispadot. Bár nem volt különösebb esélyük, hogy kijussanak az idei osztrák-svájci közös rendezésű tornára, büszkék rá, hogy a G jelű csoportban Luxemburg mellett a 2000-ben Eb-, 2002-ben pedig vb-résztvevő szlovén válogatottat megelőzték. A második helyezett hollandokat mindkétszer megszorongatták, sőt az 1–0-s vereséggel záruló hazai selejtező döntetlennel végződhetett volna, ha a játékvezető megadja az albánok szabályos gólját. Az utolsó két összecsapás, vagyis a fehéroroszok elleni 2–4, valamint a csoportgyőztes románok elleni 1–6 kapcsán viszont a bunda gyanújának árnyéka vetült a válogatottra, Otto Baric pedig rögvest lemondott. És miközben idehaza többen csak dobálóztak a jobbnál jobb külföldi szakemberek nevével, az albánok magukhoz csábították a holland Arie Haant, akinek már pusztán a személye garancia a minőségi munkára.
Ami a németalföldi edző rendelkezésére álló keretet illeti, nem kell sokat keresgélni, hogy némi magyar „kapcsolatot” is találjunk. A válogatott csapatkapitánya ugyanis a rutinos, 32 esztendős középpályás Altin Lala, aki a német élvonalbeli Hannover együttesében Huszti Szabolccsal szerepel együtt. Lehet, kettejük között már beszédtéma is volt, hogy Albánia válogatottja fennállásának legnagyobb különbségű vereségét éppen a magyar nemzeti együttes ellen szenvedte el, amikor a mieink 1950-ben 12–0-ra győztek a Megyeri úton.
