
Fotó: Reuters
Az oroszoknak nem úgy sikerült ez az olimpia, ahogy tervezték – Jevgenyij Trefilov szövetségi kapitány az elbukott női kézilabda döntő után

Fotó: Reuters
Az oroszoknak nem úgy sikerült ez az olimpia, ahogy tervezték – Jevgenyij Trefilov szövetségi kapitány az elbukott női kézilabda döntő után
A rendszerváltás előtti időkben megszoktuk, természetesnek vettük, hogy a „béketábor” országaiban a sportsikerek kitörési lehetőséget jelentenek, s egyben a társadalmi rend felsőbbrendűségének igazolását a Nyugat „kapitalizmusával” szemben. Ezért aztán az állam minden eszközzel támogatta a sportot.
Az idők azonban változtak, és szép lassan kiöregedett az utolsó olyan generáció is, amely még szocialista feltételrendszerek között kezdett el sportolni. Az új viszonyok között azonban már nem működőképes a korábbi mechanizmus. Ezt kiválóan demonstrálja a pekingi olimpia.
Kezdjük a felsorolást az egyik legszemléletesebb példával, az orosz „nagy medvével”. Oroszország a 2000-es és a 2004-es olimpián a szerzett érmek tekintetében második volt az Egyesült Államok mögött, ám most a harmadik helyre csúszott vissza.
Ez önmagában persze még nem sokat mutat, az viszont már annál többet, hogy míg Sydneyben 88, Athénban 92, Pekingben csak 72 alkalommal állhattak fel orosz sportolók a dobogó valamely fokára.
De nézzük meg a többi egykori KGST-országot is. Románia 2000-ben 25 érmet nyert, négy évvel később 19-et, idén 8-at.
Bulgária Pekingben 1 arany-, 1 ezüst- és 1 bronzéremmel a 43. lett az éremtáblázaton annak ellenére, hogy Sydneyben még a 16. helyen zárt 5 arany-, 6 ezüst- és 3 bronzéremmel. A bolgár sport visszaesése már Athénban is szembetűnő volt, akkor azonban a 12 megszerzett éremmel el lehetett hallgattatni az elégedetlenkedőket.
A cseheknél ilyen látványos visszaesés nem tapasztalható, de ők is kevesebb érmet szereztek, mint az előző két olimpián. Athénban és Sydneyben 8-8 medálig jutottak, Pekingben csak 6-ot szereztek.
A szlovákok és a lengyelek megismételték a négy évvel ezelőtti éremtermésüket. Északi szomszédunk Görögországban és Kínában is 6 érmet szerzett, míg Lengyelország mindkétszer 10-et.
A lengyeleknél korábban kezdődött a visszaesés, Barcelonában ugyanis még 19 érmük volt, míg Atlantában és Sydneyben 17.
A fokozatosan darabjaira hulló Jugoszláviáról nehéz hiteles képet adni, de az tény, hogy amikor utoljára 1988-ban egy csapatként szerepeltek, sportolóik háromszor állhattak a dobogó legmagasabb fokára, míg idén az utódállamok egyetlen aranyérmet szereztek, Szlovénia révén.
A negatív tendencia sajnos jól igazolható Magyarország példáján is. Sportolóink Sydneyben és Athénban 17 érmet nyertek, Pekingben pedig csak 10-et, arról nem is beszélve, hogy azokon a játékokon 8-szor játszották el a magyar himnuszt, míg idén csak háromszor.
MAGYARORSZÁG ÉREMTERMÉSE AZ ELMÚLT 5 OLIMOIÁN
1988, Szöul | 11 arany, 6 ezüst, 6 bronz |
1992, Barcelona | 11, 12, 7 |
1996, Atlanta | 7, 4, 10 |
2000, Sydney | 8, 6, 3 |
2004, Athén | 8, 6, 3 |
2008, Peking | 3, 5, 2 |