Az Egyesült Államok női kosár labdacsapata tizenhat éve veretlen olimpiákon: legutóbb Barcelonában kapott ki az elődöntőben egy, ma már nem létező államalakulat, a FÁK együttesétől 79–73-ra. Azóta csak gyarapodtak a győzelmek – a szombat estivel együtt huszonnégy –, és verhetetlenség nimbusza, amit csak a legutóbbi világbajnokság elődöntőjében vontak kétségbe 75–68-as sikerükkel az oroszok. Pekingben mindkét csapat könnyedén menetelt a döntő felé, habár az ausztrálok időlegesen elveszítették a legutóbbi vb MVP-jét, a bokasérülést szenvedő Penelope Taylort, aki a döntőn újra játszott, pontosabban csak próbált játszani, mert bokáját fájlalva hét dobásából csak egy ment be. Az az egy viszont a meccs legszebb kosara volt…
A döntő a sydneyi és az athéni „ismétlése” volt, azonos szereplőkkel és végkifejlettel. Most is az amerikaiak győztek, csak még simábban, mint az előző két alkalommal, ezúttal 92–65-re.
Kissé mellbevágó volt a gyér érdeklődés, a székek fele üresen maradt, a sajtótribünön meg szinte az összes – mintha nem is ugyanaz lenne a sportág…
Az amerikaiak a harmadik negyed elejére elmentek húsz ponttal, amikor a húsz pontot és tíz lepattanót gyűjtő Lauren Jackson vezérletével feljöttek az „auszik” 59–47-re. Ennél közelebb azonban nem kerültek a bajnokhoz, amely a végén önmagát és a közönséget is szórakoztató játékkal nyert.
Amikor 6 perc 33 másodperccel a lefújás előtt Lisa Leslie kipontozódott, személyében a sportág első és egyetlen négyszeres olimpiai bajnoka hagyta el a parkettet, egyszersmind fejezte be csodás pályafutását.
Az amerikaiak hihetetlenül jól védekeztek és céloztak – Kara Lawson (15 pont) és Candace Parker (14) hibázni sem tudott, előbbi még a büntetővonalról sem, Leslie „mama” is bevágott tizennégyet, szóval sima volt.
„Nem is tudom, mit mondjak, megrohannak az érzések… – értékelte a meccset a búcsúzó Leslie a könnyeit nyeldesve. – Minden meccsen tudásunk legjavát adtuk, védekeztünk, mi játszottuk a legjobb kosárlabdát, megérdemeltük az aranyérmet. Büszke vagyok a csapatunkra. Amikor elutaztam Pekingbe, az volt a látomásom, hogy négy olimpiai arannyal a nyakamban távozom innen. Tudniillik elhoztam magammal a másik hármat, nehogy ellopják…”
Kristi Harrower, a vesztes irányítója szerint pocsékul játszott csapata: „Annyira készültünk erre a mérkőzésre. Eddig éppen hibátlan védekezésünkkel arattuk sikereinket, ehhez képest most kilencvenkét pontot kaptunk. Borzasztó csalódott vagyok, de kénytelen vagyok gratulálni a jobbik csapatnak.”
