Fodor Zoltán, a Ferencváros 23 éves birkózója, Sike András tanítványa olimpiai ezüstérmes létére nem valami kitörő örömmel nyilatkozott pekingi bravúros teljesítményéről.
Milyen tervekkel ült fel a Pekingbe tartó repülőgépre?
Minimum az ötödik helyet szerettem volna megszerezni, de az ezüstéremmel még álmomban sem foglalkoztam. Önmagam számára is óriási és kellemes meglepetés ez a második hely.
Mégsem látszik boldognak…
Lehet, hogy holnap már jobban tudok örülni, de még friss a döntőbeli vereség élménye. Nagyon fáj, hogy alig fél percet kellett volna csak kihúznom, és most én lennék az olimpiai bajnok.
Azért már volt egy kedvesen optimista nyilatkozata…
Igen, azt találtam mondani, hogy most senki sem fog megverni. Komolyan is gondoltam, tényleg ezt éreztem – sajnos csaltak az érzéseim.
Miből táplálkozott ez a – végül is majdnem száz százalékig beigazolódó – derűlátása?
Abból, hogy egész idő alatt nagyon jól éreztem magam itt, Pekingben. Nem nyomasztott a felelősség, nem voltak jelentős elvárások velem szemben – legfeljebb a magam támasztotta törekvések –, kicsit olyan buliszerűnek éreztem az egészet. Ilyenkor szokott bejönni minden, amikor az ember nem görcsöl. Hát én most nem görcsöltem.
Mi volt a taktikája Minguzzi ellen?
Álló helyzetben szigorúan kellett előremennem, és kifárasztani az olaszt. Sajnos a mai birkózásban állásból akciót indítani szinte öngyilkosság, mindenki a parterhelyzet kihasználására törekszik.
Nem lett volna célravezetőbb egy kicsit többet akciózni?
A földön többször is megpróbáltam megfogni Minguzzit, de úgy kisiklott a kezeim közül, mint az angolna.
Ha visszaforgathatná az idő kerekét, és a mérkőzés utolsó huszonöt másodpercét újrabirkózhatná, mit tenne másképpen?
Semmit. Szerintem jó volt a taktikánk, azzal pedig nem tudok mit kezdeni, hogy Minguzzi túlságosan jól pörget.
Korábban találkozott már döntőbeli ellenfelével?
Hogyne, háromszor is, és mindannyiszor alulmaradtam. Ilyen értelemben nem meglepő a győzelme. De egyszer csak sikerül megvernem őt! Egyébként kétszer korongfeldobással maradtam alul, egyszer akcióval vert meg, s most, negyedszer is. Különben éppen ő győzte le itt Pekingben az olimpiai bajnoki cím védőjét, az orosz Alekszej Misint.
Ha összegezni kellene az érzéseit, mit mondana: nyertem egy ezüstérmet vagy elveszítettem az aranyat?
Azt, hogy elveszítettem az aranyat. De ismétlem, holnapra talán megváltozik az értékelésem.
