A svédek elleni győzelem után úgy fogalmazott: a brazilok ellen már a magyar játékosok vállát nyomja az esélyesség terhe. Nem bírták elviselni?A svédek elleni győzelem után úgy fogalmazott: a brazilok ellen már a magyar játékosok vállát nyomja az esélyesség terhe. Nem bírták elviselni?
Nem hiszem, hogy erről lett volna szó – felelte Hajdu János szövetségi kapitány. – A kétségkívül fájó döntetlent az magyarázza, hogy az első félidei jó és szerencsés játék után a második szakasz első percét annyira elszúrtuk, hogy az rányomta a bélyegét a folytatásra. Talán túl korán könyveltük el, hogy miénk a győzelem.
Azt is említette, hogy brazil kollégája tizennégy, bármikor bevethető kézilabdázóval számolhat. És ön?
Szerintem én is ennyivel.
Mégsem cserélt annyit, mint Juan Oliveira.
Leginkább azért nem, mert azzal ártottam volna a csapatnak. Vetélytársunk gyors játéka ellen csak úgy volt, azaz lett volna ellenszerünk, ha nem cserélünk állandóan. Annyit azért megjegyeznék, hogy amíg a braziloknál szinte mindenki ugyanazt a nívót képviseli, nálunk nem ennyire kiegyensúlyozott a helyzet. Vannak ugyanis kiemelkedő tudású játékosaink, akiknek értelemszerűen több időt kell a pályán tölteniük, mint másoknak.
A tribünről is feltűnt, mennyivel agresszívebbek voltak a dél-amerikaiak. Ezt a mentalitást nem lehetne átvenni tőlük?
Nincs rá szükség. A mi csapatunk normálisan játszik. Nem nyuszi, de nem is vaddisznó módjára. Ám ne féltsen minket, ha a helyzet úgy kívánja, kemények vagyunk.
Dél-Korea előbb döntetlenre végzett Oroszországgal, majd tíz góllal megverte Németországot, míg a Magyarország– Brazília meccs végeredménye közismert. Átrendeződtek volna az erőviszonyok?
Azért ne feledjük, még csak két kör ment le az ötből. Azzal már a rajt előtt tisztában voltunk, hogy a mi csoportunk erősebb, mint a másik, és az eddig történtek is ezt támasztják alá. Ezért is állítom: ebben a hatosban bárki megverhet bárkit.
Tehát Magyarország is felülmúlhatja Németországot.
Benne van a pakliban. Mi mindenesetre azon leszünk. A kellő tiszteletet ugyan megadjuk a németeknek, de nem félünk tőlük, nekik megyünk.
Kizárólag a győzelmet tartja elfogadhatónak?
Erre nem válaszolhatok határozott igennel. A két pont begyűjtése egyet jelentene a továbbjutással, de döntetlennel is nagyot lépnénk előre. Ha kikapnánk, akkor viszont másokon is múlna a sorsunk – ezt nagyon nem szeretném.
