ATHÉN 2004Azok után, hogy az 1996-os aranyolimpiát nem Athén kapta, borítékolni lehetett, hogy a NOB előbb-utóbb megpróbálja kiengesztelni a világot. Tekintve, hogy az atlantai játékokat szinte mindenki kritizálta, az akkor még Juan Antonio Samaranch vezette testület mindjárt az első kínálkozó alkalmat megragadta a jóvátételre: egy évvel Atlanta után, 1997-ben Athénnak adta a XXVIII. nyári olimpia rendezési jogát.
Tovább a teljes cikkre ATHÉN 2004Azok után, hogy az 1996-os aranyolimpiát nem Athén kapta, borítékolni lehetett, hogy a NOB előbb-utóbb megpróbálja kiengesztelni a világot. Tekintve, hogy az atlantai játékokat szinte mindenki kritizálta, az akkor még Juan Antonio Samaranch vezette testület mindjárt az első kínálkozó alkalmat megragadta a jóvátételre: egy évvel Atlanta után, 1997-ben Athénnak adta a XXVIII. nyári olimpia rendezési jogát.
Tovább a teljes cikkre Sokan már a vészharangokat kongatták: az elemzők a hazai sport finanszírozási rendszer változása miatt már 1996-ra szerényebb eredményeket jósoltak, ami 2000-re valósággá is vált volna, ha nincs az a legendás utolsó nap: október 1-jén négy olimpiai győzelmet szereztek a mieink Sydneyben, azaz néhány óra leforgása alatt a négyből nyolc aranyérem.
Tovább a teljes cikkreATLANTA 1996„Különleges játékok” – így írta le Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) akkori elnöke az 1996-os viadalt. Hogy nem a szokásos, „minden idők legjobb olimpiáját láthattuk” szöveggel állt elő a záróceremónián, az érthető volt: mint rendező, Atlanta csúnyán leszerepelt. Nekünk, magyaroknak azért akadnak szép emlékeink, gondoljunk csak a hét arany-, a négy ezüst- és a tíz bronzéremre.
Tovább a teljes cikkre Fu Ming-hsziához képest Egerszegi Krisztina már érett asszonynak számított, holott 18. születésnapját csak egy héttel a záró ceremónia után ünnepelte – négy olimpiai aranyérem tulajdonosaként! A szöuli egyhez ugyanis hármat tett hozzá Barcelonában, ha nem 100 és 200 háton (s 400 vegyesen) csapott volna célba elsőként, írhatnánk: a hátát leste a mezőny.
Tovább a teljes cikkreSZÖUL 1988Így vagy úgy, az akkor még katonai diktatúrára berendezkedett s északi szomszédjával háborúban álló Dél-Korea elnyerte az olimpia rendezési jogát, és a „Béke, harmónia, haladás” jelmondat jegyében remek versenyeknek adott otthont. Ha volt, aki így sem jött ki jól a dologból, az épp az volt, aki annak idején benyújtotta az olimpiai pályázatot: Csun Du Hvan államelnök.
Tovább a teljes cikkre Az olimpiai játékok eredeti helyszíne Teherán lett volna, de Irán Irakkal folytatott háborúja miatt kénytelen volt lemondani a rendezést, és a jogot az egyetlen jelentkező, Los Angeles kapta. A keleti tömb bojkottja ellenére az országok számát tekintve részvételi rekord született: július 28.–augusztus 12. között 140 ország 6797 sportolója mérte össze tudását 22 sportág 221 versenyszámában.
Tovább a teljes cikkreMOSZKVA 1980Még a megnyitó előtt egy nappal döntő jelentőségű változás következett be a NOB élén: az elnöki pozícióban az ír Lord Killanint a spanyol Juan Antonio Samaranch váltotta, aki a későbbiekben kivezette a vészterhes időszakot élő olimpiai mozgalmat a válságból, és akkoriban elképzelhetetlen rangra emelte az olimpiai játékok jelentőségét.
Tovább a teljes cikkre Ha 1976, akkor Montreal. No és Québec. A 32 évvel ezelőtti ötkarikás játékoknak ugyanis Kanada két városa adott otthont – a központ persze Montrealban volt. A II. Erzsébet királynő által megnyitott viadalon 6028 sportoló vett részt, köztük 178 magyar, akik közül 14-en repültek haza aranyérmesként. Fájdalom, a 14-ből 11-en a vízilabda-válogatottat alkották…
Tovább a teljes cikkreMÜNCHEN 1972„Alapvető tévedés, hogy én szeretek futni, hogy számomra öröm a futás – mondja a bajnok Dávid Sándor róla írt könyvében. – A futás az nem öröm, hanem gyötrelem, és én egy nehéz, sok emelkedővel tarkított pályán minden emelkedőn meghalok egyszer. A testsúlyomhoz képest gyengék a lábaim és hosszúak, amíg én fölkínlódom magam az emelkedőre, az kínszenvedés...
Tovább a teljes cikkre Sokan már haláleseteket vizionáltak, szerencsére azonban néhány célvonal utáni ájuláson, dobogón való szédelgésen kívül nem történt semmi baj. Sőt: míg a hosszútávfutóknak például kész szenvedést okoztak a körülmények, rövidtávon kedveztek is a sportolóknak: az atlétáknál fantasztikus eredmények születtek azért is, mert először rendezték műanyag borításon az olimpiai versenyeket.
Tovább a teljes cikkreTOKIÓ 1964Tokió kitett magáért. Japán pazar játékokat szervezett, amelyen a sportra, a sportolókra irányult a figyelem. Először került sor olimpiára az ázsiai földrészen, s általános vélemény volt a résztvevők körében, hogy a helyiek nem csupán a sportversenyeken elért 16 aranyérmet érdemelték ki, hanem a rendezésért járó teljes elismerést is.
Tovább a teljes cikkre Így az olaszoknak volt részük abban a megtiszteltetésben, hogy láthatták, amint Gerevich Aladár 50 évesen hetedik, egyben utolsó olimpiai aranyát szerzi meg; azt, ugye, hozzá sem kell tenni, hogy milyen sportágban. Ami Ali bácsinak csapatban, az Kárpáti Rudolfnak egyéniben (is) sikerült: fantasztikus teljesítménnyel „vívta ki” magának a legjobb kardozót megillető medáliát.
Tovább a teljes cikkreMELBOURNE 19561956 őszéig minden a legnagyobb rendben folyt, Melbourne készen állt a XVI. nyári olimpia megrendezésére. Helsinkinél öttel több, 74 ország jelezte részvételét, amikor a politika belerondított az előkészületekbe: a magyar forradalom leverése, a szovjet intervenció és a szuezi válságra adott katonai válasz az olimpia megrendezését is veszélybe sodorta.
Tovább a teljes cikkre Az 1952-es helsinki olimpia számtalan érdekességről lehetne nevezetes, nekünk azonban mindig ugyanaz jut róla eszünkbe: ez a viadal hozta minden idők legeredményesebb magyar ötkarikás szereplését. Keleti Ágnes. Papp Laci. Az Aranycsapat. Szőke Kató. Gyenge Valéria. Csermák József. Hódos Imre. Kovács Pál. Takács Károly – és a többiek.
Tovább a teljes cikkreLONDON 1948A berlini olimpiát követően az egész olimpiai mozgalmat pótolhatatlan veszteség érte. 1937. szeptember 2-án elhunyt az újkori olimpia szülőatyja, Pierre de Coubertin báró, akinek holttestét Lausanne-ban, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság székhelyén helyezték örök nyugalomra, szívét pedig Olümpiában, a görög állam adományozta urnában őrzik.
Tovább a teljes cikkre 1936, Berlin… Hiába olvasható az alábbi cikk egy sportlap hasábjain, lehetetlen úgy írni a XI. olimpiáról, hogy a politikát ne kevernénk bele. Miután az Olümpiában meggyújtott fáklya – többek között Magyarországot is érintve – Berlinbe ért, az Olimpiai Stadionban fellobbant a láng, s Adolf Hitler megnyitotta a nemzetek közötti békét és barátságot zászlajára tűző játékokat…
Tovább a teljes cikkreLOS ANGELES 1932Ha azonban az ember egyszer már eljutott Los Angelesbe, fantasztikus élményben lehetett része. Hogy mást ne mondjunk, az 1924-ben felépült LA Coliseumban 105 ezer ember ünnepelt a megnyitón – más kérdés, hogy amíg a legnagyobb hollywoodi sztárok, Charlie Chaplin vagy Marlene Dietrich meg nem ígérték, hogy fellépnek a stadionban, nem fogytak annyira a jegyek…
Tovább a teljes cikkre Amszterdam pályázott az 1920-as, majd az 1924-es olimpia rendezési jogára is, végül 1928-ban láthatta vendégül a világ 46 országából delegált 2883 sportolót. 15 sportágban, 109 számban hirdettek győztest – a Himnusz négy alkalommal csendült fel azon a viadalon, amely többek között arról is emlékezetes marad, hogy először futott „nyári játékok” néven.
Tovább a teljes cikkrePÁRIZS 1924Sokan lehetünk a világon, akik a Tűzszekerek című film miatt lettünk szerelmesei az olimpiának. E sorok írója hatévesen látta a már nem is létező Olimpia moziban, a már nem létező Szakasits Árpád úton. Talán a hely szelleme is hozzájárult ahhoz, hogy e vonzódás az első pillanatban megszületett, de még inkább maga a látvány és Vangelis zenéje...
Tovább a teljes cikkre A belgák rengeteg versenyszámot rendeztek sportlövészetben (21) – itt indult az olimpiák legidősebb versenyzője, a svédek második helyen végző futószarvaslövő-csapatának tagjaként szereplő 73 éves Oscar Swahn, az 1908-as egyéni bajnok –, vitorlázásban (14) és íjászatban (10). Az olimpián bemutató jelleggel lovaspóló-, rögbi- és vitorlázórepülő-versenyeket is szerveztek.
Tovább a teljes cikkreSTOCKHOLM 1912Nemcsak futballistáinktól, hanem Martin Klein, valamint Alfred Asikainen nevétől is hangos volt Stockholm: az orosz és a finn birkózó 11 órán és 40 percen át gyűrte egymást, mire Klein kis különbséggel felülkerekedett. Szegénynek arra már nem maradt ereje, hogy a döntőre kiálljon, így hullott a legfényesebb medália Claes Johansson ölébe.
Tovább a teljes cikkre Ami pedig a helyszínt illeti, Coubertin Rómát látta volna szívesen rendezőként, ám a Vezúv 1906-os, száz halálos áldozatot követelő és hatalmas pusztítást okozó kitörése után az olaszok nem tudták vállalni az olimpia anyagi terheit. Athén rögtön bejelentkezett helyettesként, de ennyi már az ötkarikás eszme atyjának is sok volt a görögökből, így esett végül Londonra a választás.
Tovább a teljes cikkreST. LOUIS 1904Az 1904-es rendezésre Róma és két amerikai város, Chicago, valamint St. Louis jelentkezett. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) úgy határozott, hogy a „szeles város” rendezheti meg az olimpiát. Ám Illinois-ban nagyot csalódtak az adott szóban hívők, s az is bebizonyosodott, hogy az olimpiai játékok eszméje igencsak erőtlen még.
Tovább a teljes cikkre Semmi sem jellegzetesebb, mint a sötétség elvesztése, vagyis a kivilágított éjszaka. Sok ember meghal anélkül, hogy egyszer is látta volna a csillagos eget.” A modernkori olimpiákat legalaposabban feldolgozó kötet, a The Complete Book of the Summer Olympics pedig így ír az első párizsi olimpiáról: „Sokan úgy haltak meg, hogy nem is tudták, olimpián vettek részt.”
Tovább a teljes cikkreATHÉN 1896Akkor és ott folytatódott minden. Az ókori olimpiák feltámasztását szorgalmazó nemzetek képviselői a francia fővárosban gyűltek össze, s a Sorbonne-on tartott tanácskozás eredményeként előbb megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, majd eldőlt, hogy 1896ban Athén lehet a játékok házigazdája. A görögök teljes sikert arattak: Demetriosz Vikelasz személyében még a NOB első elnökét is ők adták.
Tovább a teljes cikkre 
