Szeleburdiságnak nincs helye (folytatás)

szottak biztató jelek, hiszen az összecsapás nagy részében mi uraltuk a küzdelmet. Azt még nem tudom, hogy ha Józsi bácsi bizalmat szavaz nekem, milyen szerepkörben lépek pályára. Noha a kispestiek ellen a szélen számított rám, az is megtörténhet, hogy a csatársor mögött fogok szerepelni. Ezért nem gondolkoztam azon, hogy Roberto Carlosszal, vagy mondjuk a belső védők egyikével, Eduval vagy Luganóval csapok-e majd össze. Mivel ebben az idényben először a Honvéd ellen kerültem be a kezdőbe, úgy éreztem, bizonyítanom kell, hogy megragadjak a csapatban, ezért nagy kő esett le a szívemről, amikor sikerült gólt szereznem.”

Garami József mindenesetre reméli, hogy szerdán sikerül több helyzetet kialakítania csapatának, mint amennyit a Honvéd elleni bajnokin, illetve Isztambulban kidolgozott, s erre van esélye az MTK-nak, ha a vasárnap rengeteg labdát elszóró Zsidai László, Pátkai Máté kettős pontosabban játssza meg a társakat. Ehhez a kék-fehér fiataloknak jobban kell összpontosítaniuk, s vonatkozik ez Pál Andrásra is, aki hajlamos a szertelenségre – persze csak a pályán kívül… „Olykor szeleburdi vagyok, sokszor csak az edzés kezdésére esem be, és volt már olyan eset is, hogy megbeszéltem az egyik csapattársammal, felveszem, és együtt megyünk ki a tréningre, ám csak az öltözőben jutott eszembe, hogy otthon felejtettem – mondta a futballista. – A Fener ellen kétségtelenül csak akkor lehet esélyünk, ha mindenki a maximumot hozza, és a feladatára koncentrál. Át kell venni a törökök önbizalmát, és bár történetesen engem nem zavart az az őrült hangzavar, amely Isztambulban volt tapasztalható, azért remélhetően a Szusza Ferenc-arénában minket támogatnak majd többen. Mindannyiunk számára az év meccse lesz a szerdai, de nem szabad azzal foglalkoznunk, hogy kivel melyik sztár kerül szembe a pályán. Ha közhely, ha nem: sportolóként kötelességünk a győzelemben bízni.”