Egy héttel ezelőtt indultak útnak az úszók Pekingbe, és mostanra már teljesen berendezkedtek a kínai fővárosban. Lassan megküzdenek az átállás okozta nehézségekkel is, és most már jó ismerősként üdvözlik az uszodát, a „vizeskockát” – naponta kétszer.
„Zsinórban ez lesz az ötödik olimpiám – mondta Turi György edző. – Van tehát összehasonlítási alapom, és nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy Pekingben minden eddigit felülmúló körülmények közé érkeztünk. A közlekedés, a tisztaság, a rend, a szervezés, az étkezés, szóval minden profi. Szavunk sem lehet.”
A csapat minden tagja egészséges, az akklimatizálódás is tökéletes ütemben halad, a Kőbánya SC edzője és a válogatottal utazó orvos számításai szerint két nap múlva mindenki teljesen átáll majd arra, hogy Pekingben hat órával korábban kel fel a nap, mint Magyarországon. Erre nagy szükség is lesz, hiszen a pénteki megnyitóünnepség után szombaton – magyar idő szerint tizenkét óra – megkezdődnek az úszóversenyek. Az első nap rögtön a férfi 400 méter vegyes előfutamaival, s vasárnap már a döntő következik.
„Már halljuk az olimpia hangját, de ez így természetes – folytatta az edző. – Míg otthon azon volt a hangsúly, hogy valamelyest eltereljük a gyerekek figyelmét Pekingről, hogy igyekezzünk levenni a vállukról a terhet, itt ezt már nemigen tehetjük meg, de erre nincs is szükség. Mostanra már be kell lövellnie az adrenalinnak.”
Persze ha erre még rá is segít egy véletlen...
A magyar úszók kedden ugyanis a szokásos délutáni edzésükre indultak – egy időben az amerikai válogatottal. Uszoda egy van, ott mindenki szinte egyszerre edz, vagyis a találkozásokhoz már mindenki hozzászokott. Az együtt buszozás azonban még jobban felpezsdítette úszóink vérét. Kiét ezért, kiét azért.
„Képzelje el a képet, amint Cseh Laci a busz egyik, Michael Phelps és Ryan Lochte pedig a másik részében állva, egymáshoz nem szólva méregeti a többieket – magyarázta Turi György. – Mind a hárman pókerarccal próbálták a másik tekintetét kutatni, bár Lacikáét hiába keresték, hiszen napszemüveg volt rajta. Vagyis Lacin, ha akartam volna, sem látok semmit, de hogy őt nem kavarta fel a találkozás, az biztos. Hogy miért állítom ezt? Mert ott álltam a medence szélén az edzésen, és nagyon megnyugtatott, amit láttam.”
Cseh László tehát, úgy tűnik, valóban jól viseli a lelki hadviselést. Mert kétségünk se legyen: Phelps azt is beveti majd, sőt már el is kezdte azzal, hogy Mark Spitzhez hasonlóan bajuszt növesztett. Ahhoz azonban, hogy a korábbi legenda csúcsát – hét aranyérem egy olimpián – megdöntse, a magyar fiút is le kell győznie. S ez egészen biztosan nem lesz könnyű, ha egyáltalán sikerül...
„Azt azért nem mondom, hogy nincs benne egy kis gyomorgörcs, de az is kell, együtt jár a versenyekkel – árulta el Turi. – Ez nem csak Lacikára igaz, így van ezzel minden társa is. Igaz, lányaink nem a gyomrukat fájlalták az amerikai válogatottal való találkozás során, annál inkább hallatták a hangjukat. Visítoztak, kuncogtak, mosolyogtak – nekik másfajta élményt jelentett a tengerentúli sztárokkal közös buszút.”
A magyar csapat legfiatalabb úszója, Bernek Péter is hasonlóként élt meg egy másik nagy találkozást, és ő már biztosan boldogan távozik Pekingből akkor is, ha a 4x200 méteres gyorsváltó tagjaként medencébe sem ugrik az olimpián. Bernek ugyanis, aki zsenge kora miatt még a vasárnap befejeződő belgrádi ifjúsági Európa-bajnokságon sem indulhatott, táskájában egy Roger Federerrel készült közös fotóval száll majd fel a repülőgépre. Neki ezért marad emlékezetes a pekingi olimpia.
Mi azért ennél jóval többen reménykedünk.
