Tarzan meg a többiek igazi diadalordítása
Ilyet még nem látott Spanyolor szág: egy pillanatra még János Károly király, hitvese, a görög származású Zsófia királyné és José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök is fittyet hányt az etikettre – képzeljék el, amint mindhárman gyermeki örömmel szorongatják az újkori „hódítók” szerzeményét, a Henri Delaunay-kupát. Vagy a több mérkőzést is a helyszínen megtekintő Fülöp főherceget, amint az orrához emeli a trófeát, majd a játékosokhoz fordul: „Ez még pezsgőtől bűzlik…”
Luis Aragonés legénysége nem csak hivatalos fogadáson tette tiszteletét; nem sokkal azután, hogy a spanyol zászlót lobogtató pilóta megállt a selección különgépével a madridi Barajas repülőtéren, máris kezdetét vette a népünnepély, amely a belvárosi Kolumbusz téren érte el tetőpontját. Több százezren éltették Európa új bajnokait, akiket – hiába a korosztályos csapatokban elért megannyi siker – egy hónappal ezelőtt bizony féltve engedtek útjukra a spanyol futballszurkolók. A hétfői fieszta láttán azonban kétség sem fér hozzá, nagyot fordult a világ június eleje óta. Hogy mást ne mondjunk, a korábban oly kritikus sajtó zászlóshajója, a Marca immár nem a Raúlt kihagyó Aragonés leváltását követeli, hanem azért kampányol, hogy a La Peinetát, a 2016-tól az Atlético Madrid otthonaként üzemelő Olimpiai Stadiont az ősz mesterről nevezzék el…
Az „Hortalezai Bölcsként” emlegetett trénert ugyanakkor a szurkolók is a szívükbe zárták az elmúlt hetekben – természetesen neki is kijutott az ünneplésből –, a közönségkedvenc mégsem ő volt a hétfői népünnepélyen. Nem, nem az U17-es és U19-es kontinenstorna után a felnőttek között is Eb-győzelmet érő gólt szerző Fernando Torres, nem a gólkirály Villa, és nem is a madridiak csillaga, Iker Casillas. Talán sosem találnák ki, az est sztárjaként mindenki Pepe Reinát, a cserekapust emlegeti. A liverpooli játékos eddig ismeretlen arcát mutatta: a színpadra lépve magához ragadta a mikrofont, majd a forgatókönyvet semmibe véve önálló műsorba kezdett. A humoristákat is megszégyenítő színpadi produkció fénypontjaként a csupán a görögök elleni „tartalékok” között pályára lépő kapus bemutatta a világra (Európára…) szóló sikert jegyző keretet – lássuk tehát, Reina szerint kik diadalmaskodtak az alpesi tornán.
„Az ember, aki valóra váltotta Európa-bajnoki álmainkat: Casillas – kezdte a „showman”. – A legmagasabb nádszál, Albiol. Az igazán bátor, a zseniális Fernando Navarro. A tizenhatos marsallja, a védelem főnöke, az utolérhetetlen Marchena. Tarzan, aki ananászt eszik: Puyol. Az ember, aki nem jön ki jól a nappal, aki sosem látja a verőfényt: Iniesta. Aki elég belevaló volt, hogy elhódítsa a gólkirályi címet: Villa, a »Srác«. A spanyol futball Humphrey Bogartja: Xavi. A »Kölyök« – oh, kölyköm!
–, Fernando Torres. A világ legértetlenebbje, aki sosem tudja, mi történik körülötte: Cesc Fabregas. Garrincha: Joan Capdevila. Nagyon kicsi, nagyon kicsi: Cazorla. Aki ötszáz eurómat nyerte el a tizenegyesrúgások során: Andrés Palop. Cruyff kicsi fia: Xabi Alonso. Sergio Ramos, aki Antonio Puerta – nyugodjék békében – emlékére a tizenötös mezt viseli.”
„Falete: Sergio García. Rodolfo Chikilicuatre: Güiza” – folytatta
Reina, előbbi esetében a népszerű flamencoénekesre, a kétgólos csatár esetében a humorista, David Fernández Ortiz által kitalált paródiák főszereplőjére utalva. Az egyre lelkesebb hallgatóság ekkor már euforikus hangulatban várta a folytatást, s nem is kellett csalódnia, hiszen az alkalmi előadóművész nem állt le: – A világ második legértetlenebbje, aki szintén sosem tudja, mi történik körülötte: Arbeloa. A csapat szambázója, Spanyolország szambázója: Marcos Senna. A legnagyobb, Juanito. A legkisebb, a ránézésre egy méter ötven magas, csak egy méter ötven: Silva. Diego Armando Maradona, a nagy tudású, a csillag: De la Red. És végül, az alázatos szolga, aki szpíkerré vált, hogy bemutassa ezt a csodacsapatot: Pepe Reina.”
Nem feledkezett meg természetesen a kapitányról sem, aki nem más, mint „az ember, aki lehetővé tette, hogy elhódítsuk a trófeát: Luis, a belevaló.”
Tarzan, Humphrey Bogart, Maradona és a többiek – Európa trónján: Spanyolország.
