lítette ugyanakkor a portugálok elleni mérkőzéshez képest sokat javuló helyzetkihasználást, amelyet az utóbb közzétett statisztikák is szemléltettek: a gárdának három, kaput eltaláló lövése vagy fejese volt a mecscsen, vagyis éppen annyi, ahány gólja. A reményt keltő támadójáték ellenére Löw benyomásait összegezve kijelentette, a győzelmet nem kis részben a szerencsének köszönhetik. Ilyet pedig ritkán hallani német edző szájából… „Meglepett, hogy a törökök technikailag milyen képzettek, lelkesedésükről nem is szólva – méltatta az ellenfelet a német szövetségi kapitány. – Az utolsó percig harcoltak, egy pillanatra sem adták fel, és örülhetünk, hogy harmadik gólunk után már nem tudtak talpra állni.” S végül egy érdekesség, amely mindennél jobban bizonyítja a németek sikerének ellentmondásosságát. A törökök mindkét góljánál hibázó, ennek ellenére a meccs legjobbjának megválasztott Lahm a díj átvételekor így kezdte beszédét: „Volt már az Európa-bajnokságon olyan meccs, amelyen megérdemeltem volna az elismerést – de ezen?!”