Pályán a jövő csapata

Hasonlóan balszerencsé sen kezdődik... Hasonlóan balszerencsé sen kezdődik...

A sérülésekre gondol? – kérdezett vissza Sisa Tibor szövetségi edző.

A legutóbb Korcsmár Zsolt, most pedig Dudás Ádám dőlt ki a felkészülés előtt.

Ahogy az elitkör előtt és alatt, úgy ezúttal is tartom magam ahhoz, amit mindennél fontosabbnak tartok: első az egészség! A fiam hasonló korú, mint ezek a srácok, és szülőként én sem tudnám megbocsátani, ha maradandó károsodás érné – miközben megelőzhető lett volna a baj. Éppen ezért, noha tudtuk volna játszatni, hiszen csupán apróbb sérüléssel bajlódott, inkább nem szerepeltettük a fehérvári mecscseken Kádár Tamást.

Nem gondolja, hogy megviseli a kieső fiatalokat a hiányzás. Mégiscsak pályafutásuk eddigi legnagyobb lehetőségét kénytelenek kihagyni.

Erős legények ezek, úgy nevelték őket, hogy tudják, a labdarúgásban vannak nehezebb és könnyebb periódusok is. Vegyük például Dudás Ádámot. Az ifjú győri futballista nem sértődött meg, amikor kihagytam az elitkörre kihirdetett keretből, hanem motiváltabb lett. Megbeszéltem vele, hogy voltak a posztján nála jobb formában lévők, de ettől még ugyanúgy számítok rá a jövőben. Tetszett Ádám reakciója, nem hőzöngött, hanem felvette a kesztyűt. Ezért is sajnálom a sérülését, mert tudtam, hogy az Európa-bajnokságon lehet majd vele számolni. Fűtötte a bizonyítási vágy, küzdeni tudása éppen ezen a tornán kamatozhatott volna.

A felkészülés során három, egy-egy hetes összetartást tervez. Nem gond, hogy éppen ekkor kezdik el az alapozást a kluboknál?

Szerencsére az egyesületek, az edzők mindenben partnerek, láthatóan mindenkinek szívügye ez a csapat, s összefognak érte. Nekem pedig hatalmas segítség ez, hiszen sok esetben az alapoktól kell kezdenem a felkészítést.

Miért, feledékenyek a gyerekek?

Ugyan már! Sok futballista más poszton szerepel a klubjában, mint a korosztályos válogatottban, illetve a csapatában megkövetelt taktikai elemek eltérnek a nemzeti együttesnél játszottaktól. Amit például az elitkör mecscseire begyakoroltunk, újra át kell vennünk a csehországi torna előtt.

Összeállította már az edzőtábor programját?

Hogyne, mindent előkészítettem. Persze nem kell valamiféle túlélőtáborra gondolni, a fizikai és taktikai felkészítés mellett nagy hangsúlyt fektetünk a csapatépítést segítő programokra is. Noha baráti társaságról beszélünk, sosem árt tovább dolgozni az összekovácsoláson. Szerencsére vannak húzóemberek a pályán belül és azon kívül is. Ki kell például emelnem Koman Vladimirt, aki összeszorított foggal, kitűnően hajtotta végig a székesfehérvári meccseket, s volt vezére a gólkirály Németh Krisztiánnal közösen a társaságnak. Ám nem kettő, tizenegy, sőt nem is tizennyolc srácról van szó, hiszen harminc játékossal számolok. A bő keretbe tartozó labdarúgók is segítenek, mert amíg ők a csapatba kerülésért küzdenek, s fejlődnek ezáltal, addig az alapembereket is versenyhelyzetre kényszerítik, azaz folyamatosan motiválják.

Ahogy a spanyol, a bolgár vagy a német válogatott elleni meccs is inspirálhatja a magyar játékosokat...

Nagy nevek, kétségtelen, de ezért szenvedtünk, küzdöttünk korábban, hogy idáig eljussunk. Jól néznénk ki, ha most kezdenénk el panaszkodni... Ismerjük a riválisokat, tudjuk, melyek az ellenfelek jellemzői. Nem érdemes boncolgatni Spanyolország vagy éppen Németország keretét, hiszen ha például a barcelonai Bojan Krkic nem lesz ott Csehországban, akkor majd játszik a helyén egy legalább olyan ügyes labdarúgó. Egyébként a cél az esetleges dicsőséges szereplés mellett a vb-részvétel kiharcolása.

Miért olyan fontos ez?

Ha a csapat kijut a vb-re, egy korosztállyal feljebb, az U20-as korcsoportban dolgozhat tovább együtt. A világbajnokságon való eredményes szereplés pedig azt jelentené, hogy az U21-es válogatottban is ez a társaság képviselné Magyarországot. Az együtt töltött évek pedig rutinos, nemzetközi tapasztalattal felvértezett társaságot kovácsolnának az együttesből, így mondhatni kész csapatként lépnének felnőttkorba a srácok, és kerülhetnének oda többen az A-válogatottba is.