Fókák között

Ő közben szállodai szobájában figyelte számítógépén az U23-as Koch Renáta küzdelmét: a bajai hölgy a nyolcadik helyen ért célba. Egy ilyen eredmény a felnőttversenyben rendkívüli magaslatokba repítené a honi triatlonéletet, de ebben a sportágban a korosztályos futamok alapján a majdani sikereket nem lehet megjósolni.

Az öbölvíz a nap elejére tovább hűlt. A hivatalos adatok szerint 11.2 fokos volt hétkor, amikor Koch Renátáék beleszaladtak, ez már majdnem határeset abból a szempontból, hogy bele lehet-e engedni a versenyzőket a másfél kilométeres úszásra. Nem embernek való: bár a helybéliek strandnak hívják a homokos öbölpartot, a vízből csak a közel merészkedő fókák szokták figyelni a triatlonosok küzdelmét.

„Az apály és a dagály azért keveri a vizet, szombaton tűrhető volt – mondta délelőtt Kuttor Csaba, aki másodszor próbálta ki a héten a velőtrázó élményt. – Nagyot kell úszni a versenyen, hiszen a kerékpárnál közel a hegy, ezért nincs idő pihenni a lábáig. A futásra nem is tervezek, ott már csak az számít, ki a nagyobb küzdő. Bringa után lőtávolon belül kell lennem.”

A társak, barátok szurkolásán és segítségén semmi sem múlhatott: az U23-as Fecskovics Attila – Csaba kölcsöntárgyait viszonozva – a kesztyűjét és a lábmelegítőjét adta oda a biciklis szakaszra, amely során a partról a belváros, vagyis a Downtown magas házai közé kellett feltekerni, majd az eső áztatta csúszós úton száguldani lefelé.

A cél a legjobb magyar számára a huszonötödik hely környéke volt, s előzetesen úgy számolt: ha az olasz Emilio D’Aquinónak, az ukrán Andrij Glusenkónak és a brazil Juraci Moreirának rossz napja van – s nem férnek be a legjobb negyvenbe –, az olimpiai ranglista 55. helyével pekingi repülőjegyhez juthat.