Anyukák előnyben!

A csinos anyuka gyakorlatilag egymaga nyerte meg az első összecsapást – s ezzel elragadta a hazai pálya előnyét a Pécstől –, az utolsó meccs második félidejében pedig 14 pontjával kápráztatott el mindenkit.

Ugye nem mondja komolyan, hogy velem akar interjút készíteni? Voltak itt nálam jobbak is… – próbálta elhárítani a beszélgetést a sokszoros válogatott bedobó.

Az nem olyan biztos. Mennyi idős is a kis Eszter?

Most volt másfél éves.

És az édesanyja mikor kezdte újra az edzéseket?

Három hónappal a szülés után. Nem volt egyszerű.

Fáradt?

Nem jobban, mint a többiek. Remekül sikerült a felkészülés, a jelek szerint igaz az a tétel, hogy az anyaság rejtett energiákat szabadít fel az emberben.

Őszintén: számított arra, hogy ilyen jól fog menni a játék a fináléban?

Nekem vagy a csapatnak? Mert a csapat jó teljesítménye nem lepett meg.

És az öné?

Nézze, a hatalmas rutinom sokat segített. Érdekes, mindig akkor küldött pályára az edzőm, amikor nagy szükség volt a pontjaimra, s én nem idegeskedtem, hanem bátran rádobtam. A kemény felkészülés adta önbizalommal.

Csupán önbizalom kérdése?

És bizalomé. Éreztem, hogy a lányok bíznak bennem, egy percig sem tartottam attól, hogy letolnának, ha nem menne be a dobásom.

Túl sok oka nem volt az aggodalomra. Szinte minden dobása célba talált.

Hát ez az! Olyan az egész, mint egy álom.

Tudja ajánlani más kosarasnak is az anyaságot?

Természetesen. Egy pillanatig sem bántam meg, hogy így ütemeztem a pályafutásomat, az életemet. Aki azt mondja, hogy a gyermekvállalás és az élsport kizárja egymást, annak kézből kontrázom az állítását.

Játszadozzunk el egy pillanatra a gondolattal: mit szólna hozzá, ha Rátgéber László szövetségi kapitány meghívná a válogatottba?

Ó, hát ez képtelenség. Szerencsére nem hívott meg, de különben sem tudnám vállalni. Az ősz, a tél és a tavasz a csapaté volt, a nyár a családé lesz. Alig várom már, hogy elutazzunk nyaralni.

Immár friss bajnokként és kupagyőztesként…

Igen, és eszem ágában sincs befejezni a játékot. Ameddig segíteni tudok a csapatnak, addig szeretnék kosárlabdázni. Mert ez az életem – egyik fele.