Momcsilló partnere

Az ötkarikás magyar teniszmúltat túlzás lenne kiemelkedően fényesnek nevezni, elvégre egyetlen bronzérmünk is 1896-ból származik Tapavicza Momcsilló révén. A következő években a később a pécsi sportcsarnoknak is nevet adó Lauber Dezsőtől a wimbledoni elődöntős, amúgy asztaliteniszben csapatvilágbajnok és válogatott futballista Kehrling Béláig jó néhányan szerepeltek a játékokon, több-kevesebb sikerrel, mígnem 1924 után nem rendeztek olimpiai teniszversenyt egészen 1988-ig. Így aztán a Roland Garros-győztes Körmöczy Zsuzsának, Asbóth Józsefnek és a pályája csúcsán lévő Temesvári Andreának, a párizsi döntős Gulyás Istvánnak vagy a wimbledoni és világbajnoki párosgyőztes Taróczy Balázsnak sem volt alkalma versenyzőként eljutni az olimpiára – ki tudja, hány éremmel lettünk emiatt szegényebbek…

Aztán csak bekövetkezett az enyhülés a NOB és a Nemzetközi Teniszszövetség között, és 1988-ban a Markovits László, Köves Gábor kettős is ott lehetett az első „újkori” teniszolimpián – szerencsétlenségükre azonban már a második körben a későbbi aranyérmes amerikai Ken Flach, Robert Seguso duóval akadtak össze.

Négy évvel később Noszály Sándor személyében egyetlen magyar indult a játékokon (az első fordulóban búcsúzott), 1996-ban, Atlantában viszont öten is képviselték a nemzeti színeket. A férfiaknak ezúttal sem termett sok babér: Noszály ismét az első fordulóban esett ki, míg Markovits és Köves megint csak belehúzott a sorsolásnál: ezúttal a kiváló dél-afrikai pár, a csak névrokon Ellis és Wayne Ferreira búcsúztatta őket már a nyitó körben. A hölgyeknél Csurgó Virág ugyan bejutott a második kanyarba (ami előtte 72 évvel korábban Váradi Ilonának sikerült legutóbb), de az egyesben vereséggel kezdő Temesvári Andrea oldalán is csak a második fordulóig jutott. Jöhetett Sydney, ahol az amerikai Szeles Mónika, a spanyol Conchita Martínez és a dél-afrikai Amanda Coetzer személyében a világranglista első 12 helyezettje közül három várt – sorrendben – Marosi-Aracama Katalinra, Mandula Petrára és Kuti Kis Ritára (hozták is a papírformát), párosban viszont Mandula és Marosi egészen a negyeddöntőig jutott – 1896-óta ez a legjobb magyar eredmény. A férfiaknál Sávolt Attila egyesben és Köves Gábor oldalán párosban sem tudott mecscset nyerni. Négy esztendővel ezelőtt, Athénban már csak a nők mezőnyében találunk magyar indulókat, olyat pedig, aki győzelmet is jegyzett volna, már ott sem...

A közelmúlt eredményeit csak azért tekintettük át ilyen részletesen, hogy lássuk: nincs könnyű dolga annak a magyar teniszezőnek, aki jó eredményt akar elérni a játékokon – ugyanakkor Szávay Ágneshezhasonlóan előkelő helyen rangsorolt honfitársunk is régen lépett olimpiai teniszpályára. A Vasas klasszisa jelenleg a 14. helyen áll a ranglistán, és bár addig – többek között – még két Grand Slam-viadal is vár rá, fél szemmel már Peking felé tekinget.

„Egyformán fontos a Roland Garros, Wimbledon és az olimpia, de talán az utóbbit várom a legjobban, hiszen Pekingben a hazámért is teniszezhetek – mondja Szávay. – Ez különleges érzés, amit ritkábban tapasztalhatok meg. Ráadásul gyerekkorom óta álmodoztam arról, hogy egyszer szerepelhessek a játékokon.”

Amellett, hogy a magyar lány egyesben biztos olimpiai résztvevő (erről hivatalosan csak a június 9-i világranglista dönt, de Ági már nem csúszhat ki a legjobb 48-ból), azért kell szurkolnia, hogy Czink Melinda, Nagy Kyra vagy Arn Gréta minél feljebb kapaszkodjon a rangsorban, és párosban is kvalifikálhassa magát Szávay mellé – erre még vanesély. Nem úgy, mint az erősebbik nem esetében. A mostani ínséges időkben nem lesz magyar férfi játékos Pekingben.

Az olimpián aztán már bármi előfordulhat: nem véletlen, hogy a nagy tenisztornák közül éppen itt születik a legtöbb meglepetés. Négy évvel ezelőtt az előzetesen még titkos esélyesnek sem tartott chilei Nicholas Massú például egyesben és párosban is aranyérmes lett a férfiak között, méghozzá úgy, hogy egyesben mindöszsze egy ízben kellett a legjobb 15 között rangsorolt riválist legyőznie – borult tehát a papírforma nemegyszer. Hiába egyre népszerűbb ugyanis az ötkarikás tenisz, hiába jár az ott elért eredményekért 2004 óta szakajtónyi világranglistapont, még mindig „rossz helyen van” időben is, térben is. A pekingi olimpia ugyanis éppen félbevágja az US Opent felvezető amerikai kemény pályás szezont így az igazán elkötelezett játékosoknak két héten belül kétszer kell átrepülniük a Csendes-óceánt, és kiheverni a kilenc-tíz órás időeltolódást, hogy megjárhassák az Egyesült Államok–Peking–Egyesült Államok viszonylatot. Ez nem szolgálja tökéletesen a felkészülést az amerikai nemzetközi bajnokságra, így Andy Roddick például máris úgy döntött, inkább marad hazájában, nem foglalkozik az olimpiával.

Szávay szerencsére sokkal jobb megoldást választott: Peking előtt a stockholmi kemény pályás viadalon indul (a játékokat is ezen a borításon rendezik), és csak az olimpia után utazik át az Egyesült Államokba – remélhetőleg minél jobb eredménnyel a tarsolyában. Majdnem két évvel ezelőtt, amikor a legjobb háromszázból is kicsúszott a világranglistán, még ifjú reménységként számoltunk vele, aki esetleg kivívhatja a pekingi részvétel jogát. Azóta azonban történt egy és más. Távol álljon tőlünk, hogy rögtön olimpiai éremesélyesként beszéljünk Szávay Ágiról, az azonban biztos: Tapavicza Momcsilló 112 esztendeje vár egy hölgy partnerre…

PROGRAM

A teniszezőknél négy aranyérmet osztanak Pekingben: a férfiak és a nők is egyesben és párosban csatáznak. A mérkőzéseket augusztus 10. és 17. között játsszák a 16 pályás Olimpiai Teniszközpontban.